Nyelv Nyelv
Keresés Keresés

Természet

EMAIL PDF

orla_Perckolobrzeg_plazaPodlaskie_blnyek

 

 

 

 

Ha hegyeket, tengert, tiszta vizű tavakat, zöld síkságokat, erdőket vagy vadállatokat keresel – megtalálod azokat Lengyelországban. Lengyelország délről a Kárpátok vonulatai, északról a Balti-tenger határolja. A mérsékelt égövi éghajlat változatossá teszi a természetet, s hogy ezt megőrizzék 23 Nemzeti Parkot hozták létre.

Hegyi túrák

 

 

A hegyeknek megvan a saját zenéjük. Az első, a regionális csárdákban, gurál zenészek által dudán és citerán játszott zene. A tűz mellett a rablótáncot ropva átkerülünk ebbe az elbűvölő világba. A másik zene  ott fenn, a magasban hallható. A hely, ami felfedi számunkra a létezés titkát, ahol a legközönségesebb legendák valósággá válnak. Egy hely, ahol a Teremtő keze munkáját látjuk, és ahol úgy érezzük, csak mi vagyunk és a természet. A hegyek maguk is zenélnek, és vannak olyan szerencsések, akik ezt a zenét hallják. Az idős gurálok azt mondják,  ha valaki meghallja a hegyek zenéjét, akkor az olyan mély nyomot hagy az illető lelkében, hogy mindig  hallani fogja ezt a zenét. A hegyek hangja. A visszatérés zengő hangú szüksége.

Lengyelországban olyan szép hegyek vannak, hogy érdemes azokhoz visszatérni. Az első helyen a hegyek között természetesen a Tátra áll. A Kárpátok része, és magasztos vonulatot képeznek Podhale felett. A lengyel oldalon  Magas-Tátrát és Nyugati-Tátrát különböztetnek meg.. A két terület határa a Suchej Woda GasienicowaVölgy mentén a Liliom Hágóig (Przełecz Liliowe) tart. A Magas-Tátra a Kárpátok legmagasabb, és a gleccserek által leginkább formált hegycsoportja. Itt találunk csodaszép alpesi tájakat magashegyi tavakkal együtt, kihegyezett csúcsokat, magas, nehezen meghódítható falakat, melyeket foltokban hó takar. A Nyugati-Tátra a Giewont éles csúcsán kívül határozottan enyhébb vonalakkal rendelkezik, mint a Magas-tátra. Ezekben a hegyekben túrázva lágy hegyháti vonalakat találunk, melyek oly harmonikus összhangban vannak a merész glaciális völgyek formáival. A Nyugati-Tátra a barlangászok számára is tartogat élvezeteket, a gleccserek nagylelkűen gyönyörű barlangokat hagytak hátra maguk után.

A Tátra legmagasabb csúcsa a Rysy (2499 m), míg a legmagasabb csúcs, ami teljes egészében a lengyel oldalon található a Kozi Wierch (2291 m). A szép lengyel hegyek kedveznek a sportoknak, köztük a túráknak és síelésnek. A hegyi turizmus a XIX. században indult fejlődésnek, Podhala felfedezése után Tytus Chałubiński által. Ezzel megkezdődött a Tátra lábánál fekvő települések fejlődése, hisz az síkságról való embereknek (ahogy azt a gurálok mondják) ki kellett pihenniük magukat a fárasztó sportos kalandok után. Ma Zakopane és a környékbeli települések, mint Bukowina Tatrzanska, Białka Tatrzanska, Poronin, Murzasichle, vagy Koscielisko, mind gazdag szálláskínálattal és rengeteg, a regionális konyha finomságaitól illatozó csárdával rendelkeznek.

Rafał Malczewski, lengyel festő és író mindig azt mondta,  ha Zakopánéban hiányzik valami, az csak a jó idő lehet.”Micsoda öröm, amikor Zakopánéban eláll az eső!”. Valóban, a Tátrában uralkodó magashegyi klímát  változékonyság jellemzi. Ezt azonban ellensúlyozza az, hogy a tél a Tátrában októbertől májusig tart. Nincs jobb síelésre való hely, mint a Kasprowy, Nosal vagy Gubałówka! A gurálok igazi sítelepüléseket hoztak létre. Így hát nincs abban semmi különös, hogy Zakopánéban évről évre a nagy ugrósáncon (Wielka Krokiew)  Síugró Világkupát rendeznek. Háromszor volt itt Klasszikus Sílesikló Világbajnokság: 1929-ben, 1939-ben, és 1962-ben, valamint egyszer volt Alpesisí Világbajnokság, 1939-ben.

Zakopánéban és a környező településeken minden megtalálható – helyi ételek, szállás, síelési lehetőségek, túrák, fiákerek, pihenés, színház, a Krupówka (Zakopane sétáló utcája) rengeteg attrakcióval mindenki számára, felvonók a Kasprowy Wierchre és Gubałówkara, táncosok, műemlékek, folklór, oscypek (regionális füstölt juhsajt), zsendice (tejes étel, amely a tejfeldolgozási rendszerben juhtej származékból közvetlen fogyasztásra készül.), modern aquaparkok és olyan levegő, hogy kedvünk támad élni.

De a lengyel hegyek nem csak a Tátrából állnak. Észak-keleti irányba haladva a Pieninekben találjuk magunkat. A Pieninek tetejéről látható panoráma Lengyelország legszebbjei közé tartozik. Érdekesség, hogy a Pieninekben nyitották meg az első európai határon átívelő nemzeti parkot. Ez 1932-ben történt. A Pieninek legmagasabb csúcsa a Wysoka (magas), 1050 méteres magasságával, de a legnevezetesebb a Trzy Korony (Három Korona) 982 méter magasan. Hegyek, melyek egyedülálló varázsukat a Dunajec folyónak köszönhetik. A Dunajeci Áttörés a legszebb folyó áttörés Európában. A folyó 8 kilométer hosszan folyik a hegyek között festői sziklás kanyont létrehozva. Ezt a látképet csodálhatjuk a 18 kilométeres hosszúságú regionális tutajokon megtett utunk során, valamint fentről a Három Korona és a Sokolica (747m) csúcsokról. A Három Korona csúcsra tartva útközben elhaladunk a Dunajeci Vár romjai mellett, ahol az erdők mélyén igen nehéz feltételek között élt Szent Kinga.

A természet nagylelkűen látta el természeti csodákkal a Pieninek hegységet. A Dunajec áttörésen kívül  itt található a Homole Szurdok, egyedülálló kilátással és  az emberi sorsok kövével. Ebben a sziklában minden földi ember életrajza fel van jegyezve. Állítólag egyszer egy szerzetesnek sikerült a kő üzenetét elolvasnia, de büntetésül megnémult, így senkinek nem adta tovább  a titkot.

A Pieninek hegységben turista települések is vannak, várakkal. Czorsztyn és Niedzica, melyek gazdag turisztikai ajánlattal készültek fel minden évszakra: vitorláskikötők, windsurfing, kajak és vízi bicikli kölcsönzők, hajókirándulások a Biała Dama(Fehér Hölgy) turistahajóval, Polana Sosny és Kluszkowce sífelvonókkal, és kivilágított, ratrakokkal karbantartott sípályákat ajánlanak, valamint regionális csárdákat sok-sok finimsággal.

A Pieninek gyöngyszeme Szczawnica, a több mint 200 éve ismert gyógyüdülő. A település a Pieninek lábánál fekszik, a Pienini Nemzeti Park közvetlen szomszédságában, a Dunajec és Grajcarek folyó mentén. Hogy Szczawnicából a hegyekbe jussunk, a helyi tutajosok irányította tutajokon kell a Dunajecen úszni – különösen ajánljuk, hihetetlen jó móka! A szczawnicai turisztikai kínálat a nyári szezonban több százezer embert fogad. A számos, különböző nehézségi fokú turistaútvonal a következő természeti rezervátumokba vezet: Homole szurdok, Fehér Víz (Biała Woda), Magas Sziklák (Wysokie Skałki), valamint a Pieninek és Gorce legmagasabb csúcsaihoz. Szczawnica attrakciója a székes felvonó a Palenicara. A Palenica csúcsáról gyönyörű kilátás nyílik a Tátrára, Pieninekre, Sadecki Beszkidekre, és egész Szczawnicara. Mellette, a szomszédos Szafranówca hegyen van a következő attrakció, egy 700 méter hosszú szánkópálya. Szczawnicából Sromowiecbe, a Dunajec szlovákiai partja mentén halad a gyalogos-bicikli út. Speciális útvonalakat jelöltek ki a lovaglás szerelmeseinek is.

A Pieninekben lakott a lengyel Robin Hood, Janosik, és a niedzicei várban tartották fogva. Itt forgatták a híres rablóról szóló filmet is.

A kicsiny, de festői szépségű Kroscienko a Dunajec mentén a Gorce, Sadecki Beszkidek és Pieninek határán fekszik. Kroscienko aduászai a Stefan, Michalina és Maria gyógyító ásványvizek. A település a dunajeci tutajozás végállomása, valamint egy sífelvonóval is büszkélkedhet a Stajkowara. Érdemes megnézni a Szent Rókus és Kinga fogadalmi kápolnákat, melyeket a lakosok a járványok visszaszorításért építettek. A hegyekről lefele menet Kroscienkoba elhaladunk egy Kápolna mellett, melyen egy 1863-ban kézzel írt ima látható Lengyelország függetlenségéért.

Idő a Szudétákban, kedves testvérek, Karkonosze lelke rátok vár! Igen, igen, a Karkonosze, más néven hatalmas hegyek, a Szudéták legmagasabb hegyvonulata a követező hegyek, melyekkel a nagylelkű természet megajándékozta Lengyelországot. A fő hegygerinc mentén fut a Cseh-lengyel határvonal. A Karkonosze lengyelországi területe 185 km2. A Karkonosze a UNESCO Bioszféra Rezervátumok Világi Hálozatának része, és a Nyugati-Szudéták központi részén található.

A Karkonosze északról a Jelenogórai Katlannal, észak-keletről a Kowarska hágóval és a Janowicki érchegységgel, keletről a Lubawska Kapu dombsággal (Brama Lubawska) és a Kamiennogórska Katlannal, dél-keletről a Lubawska hágón keresztül a Krucze hegységgel, délről a Karkonoszei Hegyaljával, míg nyugatról a Szklarska hágón át az Izeski hegységgel határos.

A Karkonosze hegység festői sziklás formáival emelkedik ki, melyek várják a sziklamászók szerelmeseit. A Karkonosze hegységben vannak olyan helyek, melyeken órákat el lehet tölteni sziklamászás közben. A Sokolca hegyek területén több mint 200 sziklamászó útvonal van, melyek különböző nehézségi fokúak.

A hegyi túrák amatőrjeit enyhébb lejtőkkel a Sniezka várja. Az úton láthatunk egy, a hegy áldozatainak készített szimbolikus temetőt, és egy sajátos lavina emlékművet, a hely, ahol a lavinák leggyakrabban fordulnak elő. Egy pesszimista képet látunk – halott erdőt, vagyis savas eső által elpusztított fákat.

A Sniezka (Havaska) a Karkonosze legmagasabb csúcsa. 1602 méterrel a tengerszint felett helyezkedik el. A Sniezka csúcson van Lengyelország vége és Csehország kezdete. Jó időben a csúcsról akár 200 kilométerre is ellátunk. Sniezka a lengyel hegyek koronáihoz tartozik, de a hegymászás nem túl nehéz rajta, ezt igazolja az a tény, hogy 1715-ben egy 83 éves férfi, míg 2006-ban egy mozgássérült sportoló is megmászta. A hegycsúcsot szinte egész évben hó fedi, innen az elnevezés. A Sniezka varázsához hozzátartozik a tetején található csillagászati megfigyelőállás.

Krzeszowától délre, pár kilométerre a fő útvonalakról letérve a Törpék Rezervátumban (Rezerwat Krasnoludków) találjuk magunkat, melyet 1970-ben nyilvánítottak természeti rezervátummá. A törpék majdnem egy kilométer hosszan húzódó bástya, szószék, gomba, virág és sok más formájú sziklaalakzatok.

A Karkonoszeban megismerjük a Karkonoszei Hegy Szellemének legendáját. A legenda a középkorba nyúlik vissza, kezdete pedig valószínűleg az Elba forrásának pogány kultuszával van kapcsolatban. A Hegy Szelleme egy rendkívüli teremtmény, melynek kinézete egy ágaskodó szarvasra emlékeztet  egy griff képével kombinálva. Villa alakú szarvai, ördögi farka és kecske patái vannak, és egy magas, függőlegesen álló botot tart. A Hegy Szelleme uralkodik a Karkonoszeben és nagyon nem szereti, ha a turisták szemetelnek.

A hegyi turizmus iránt megnőtt igény a hegyi települések fejlődéséhez vezetett. A Karkonoszeben  úti célként   Karpaczot vagy Szklarska Porebat érdemes leginkább választani. A Karpacz egy tökéletes kezdete egy túrának Samotnaba, mely egy turistaház egy hegyi tónál. Felfelé haladva  egy magasan eldugott tavat is láthatunk. A páratlan kilátás nagyobb jutalom a fárasztó útért, mint egy meleg nyári napon egy vanília fagyi. Szklarska Porebaból indulva a Szrenicaba tartó útvonalon elhaladunk a Sniezne Kotły, azaz Havas Katlanok mellett, melyek igazi természeti csodák. Az útról látni fogjuk a Bolków Vár romjait.

A karkonoszei tél egyenlő a jól szervezett sípályákkal Hala Szrenicaban, Lolobrygidaban, és Sniezynkaban. A Karkonosze hegységben találjuk Jakuszycet, valamint sífutópályákat. A sport nagyszerűen javítja a kondíciót, formálja az alakot.

Szklarska Porebaban találunk üvegkohót is, ahol a munkások a turisták szeme láttára hoznak létre kézzel munkált  mesteri csodákat. A Szrenica lábánál egy körben állnak a Vas Emberek, vagyis Zbigniew Frączkiewicz hatalmas szobrai. A legfiatalabbakat (de nem csak) Szklarska dinoszauruszokkal várja. A Karpaczban találjuk a Wang templomot, a Játék Múzeumot drótkötélpályával, és miniatűr parkkal, szánkópályával és egy cowboy várossal, szalonnal és bankkal, melyeket elég gyakran kirabolnak. Meg kell említeni a Sztolnie Kowaryt is, vagyis az urán - és vasércbányát, mely jelenleg múzeum.

A Középső és Keleti Szudéták határán a Góry Stołowe (Asztalos Hegyek) látványa tárul elénk. Az Európában igen ritka táblás hegyek 30 millió év alatt halmozódtak fel, és  felsőkrétai faragott homokkőből vannak, melyek vízszintesen, laposan helyezkednek el – innen az elnevezés, lapos hegyek, asztallapra emlékeztetvén.. Hogy még szebbek legyenek, a sziklák különböző formákat vettek fel. Az Asztalos Hegyek környékén érdemes megnézni: Wambierzycet, amit a sziléziai Jeruzsálemnek hívnak, a Koponya Kápolnát Czermnaban, a szudéta építészeti skanzent Pstraznaban, a Karol Erődöt a Ptak hegyen (Madár hegy), a fából készült harangtornyot Danczówban, Jerzykowicaban és Kudowaban, valamint Chopin udvarházát és a Papíripari Múzeumot a régi papírgyárban, Duszniki-Zdrójban.

Oly sok látnivalóval vár a Szudéták, hogy sajgó szívvel hagyjuk el ezt a területet, de  folytatjuk utunkat a Bieszczadokba. Nincs is talán szebb látvány, mint a Bieszczadoki Havasok. Ezek a terjedelmes hegyi havasok, a bükkerdők felső határa felett a horizonton túl nyúlnak egészen fel az égig . A Bieszczadokban túrázva megismerhetjük saját magunkat, hisz „az emberi sors olyan kanyargós, mint az ösvények a Bieszczadokban”.

A Bieszczadok Lengyelország dél-keleti szélén elhelyezkedő hegyvidék. A hegycsoport fő részei az ukrán oldalon vannak. Azt a részt, amelyik a lengyel oldalon fekszik, Nyugati Bieszczadoknak hívják. Lengyelország területén a Bieszczadok 70 km2 területen helyezkednek el.

A Bieszczadokban több órás túrák várnak ránk, nyáron magas fűvel benőtt területeken. Télen a kristálycsodákká vált fák varázsolnak el.

A Bieszczadokban hagyománynak számít a faszén kazánban való kiégetése. Ez a folyamat manapság már eltűnőben van, de egy kirándulás alkalmával betekintést nyerhetünk a történelembe. A Bieszczadokban jár egy keskeny nyomtávú kisvasút is, mely az erdős hegygerincek között zakatol 1890-1895 óta. Eredetileg fát szállítottak vele, ma turisztikai látványosság.

A Bieszczadok az a hely, ahol a keleti és nyugati kultúra találkozik. A hegység jellegzetességei a kápolnák és út menti keresztek, a fa és tégla görögkeleti templomok és zsidó temetők mellett. Szépek és öregek, mert a XIX. század első feléből is vannak itt egymás mellett élő keleti és nyugati piciny vallási építmények, melyek a mai napig a Bieszczadok földjének történetét mondják el.

A mai Bieszczadok idegenforgalma főként a solinai, polanczyki, leskoi, és cisnai turizmusból áll.

Solina a Płaszy lejtőn elhelyezkedő bájos település a Solinai tónál. Ez az egyik legrégebbi település a Bieszczadokban, teli élettel, attrakciókkal, gazdag, egészéves szálláshely kínálattal, és vendéglátó egységekkel. A településen van posta, egészségház, templom (a közeli Zabrodzieben), benzinkút, kirándulóhajó- állomás, vízi eszközök és hegyibicikli- kölcsönző, parkoló és buszösszeköttetés is.

Polanczyk egy gyógyüdülő a Solinai-tó nyugati oldalán, a  hidrogén-karbonátos, kloridos, szikes, jódos és bromidos víznek köszönhetően Polanczykot 1999-ben hivatalos gyógyüdülővé nyilvánították. Több mint 1200 hely van a betegek számára. Itt légúti, húgyúti, valamint nőgyógyászati betegségeket kezelnek. Turisztikailag kedvelt település lévén gazdag szállás- és vendéglátóhely kínálatot találunk, valamint hajókikötőt is. Polanczyki műemlékek: a téglából épült görögkeleti Szent Paraschiva templom egy csodálatos Łopienkából származó Szűz Mária ikonnal, temető egy 1909-ből való udvari kápolnával és egy XIX. századi kápolna a Solina-tónál.

A varázslatos és műemlékekkel teli Lesko fő látnivalója a későgótikus vár, ahol most egy csodás hotel áll, valamint a leskoi kő, vagyis egy hatalmas 420 méter magas homokkő, melyben – a legenda szerint- egy elvarázsolt lány van. A főtéren egy 1896-os eklektikus városháza áll, melyet óratorony díszít. Leskoban érdemes megnézni az ásványi forrást, mely vize gyógyító hatású, a leskoi és hoczewi sziklákat, a Sobien Hegy rezervátumot és az 1340-ben épült Sobien vár romjait, mely Lesko alapítóinak, a Kmitáknak volt székhelye,  az 1872-ből megmaradt Łukawicaban található vasútállomást. Továbbá, mint a Bieszczadok egész területén, úgy itt is találunk a templomok mellett zsinagógákat és görögkeleti templomokat. Leskoban kezdődik a Wielka Petla (Nagy Hurok) nevezetű út. Az autó - és bicikliút a Bieszczadok lengyel részén és a Sanoki-Turczai hegyekben 144 kilométer hosszan sok szép kilátást biztosít jó pár szakaszon, és összeköti a településeket a turista attrakciókkal és műemlékekkel.

Cisna 549 méterrel a tengerszint felett terül el a Cisnai-Wetlinai Tájvédelmi Park területén, a Solinka folyó völgyében, egy festői katlanban. Cisna egészségmegőrző mikroklímával rendelkezik, melynek köszönhetően már a II. Világháború előtt kedvelt nyaralóhely volt. Műemlékek: egy régi görögkeleti temető a Bieszczadokban legrégebbre datált sírral 1842-ből (Antony Kwiecienski), egy 1914-es plébánia templom, valamint az Ukrán Felkelő Hadsereg elleni küzdelemben elveszettek emlékére állított emlékmű.

A Bieszczadokban kezdődik a Fő Beszkidi, Kazimierz Sosnowy Útvonal, mely 519 kilométer hosszú. Ez az út a Bieszczadokból elvisz minket az Alacsony Beszkideken, a Sadeci Beszkideken, Gorcén, Zywieci és Makowski Beszkideken át egészen a Sziléziai Beszkidekig. Az egész út megtétele egy tapasztalt túrázónak is körülbelül egy hónapba telne. A kevésbé kitartóak jobban járnak, ha szakaszonként teszik meg az utat. Az úton érdemes megnézni Iwonicz-Zdrój gyógyüdülőt a természeti műemlékekkel: Bełkotka forrás, kocsányos tölgy és páfrányfenyő, és Krynica-Zdrójt. Krynicaban alkotott a lengyel primitivista festő, Nikifor. Itt található a Parkowa Hegy és Jaworzyna, szanatóriumok és a régi Forrás Ház. Járt itt Józef Piłsudzki és lengyel bohémek: Jan Matejko, Artur Grottger, Henryk Sienkiewicz, Józef Ignacy Kraszewski, Ludwik Solski, Helena Modrzejewska, Władysław Reymont, Julian Tuwim és Konstanty Gałczyński. 1967 óta Krynicaban rendezik az Jan Kepura Európai Opera és Operett Fesztivált, valamint szintén ez a település ad helyet a Nemzetközi Gitárfesztiválnak is.

A Fő Beszkidi Úton haladva muszáj letérni Rabka-Zdrój felé, amit a Gyermekvilág Városának hívnak. 1996-ban a nemzetközi káptalan kérvényére a małopolskai vajda Mosoly Érdemrenddel tüntette ki a várost. Rabkaban találjuk Szent Miklós szobrát és Rabkolandiát, ami majdnem olyan, mint Disneyland. A városban található a Mosoly Érdemrend Múzeum, a Rabcio bábszínház és a nagyon érdekes Władysław Orkan Múzeum. Rabka gyógyüdülő is egyben.

Folytatva utunkat elérünk a Babia Hegy lábainál fekvő Zawojaba, és a Wegierska Góraba a Sola folyónál. Zawoja az egyik leghosszabb falu Lengyelországban. Wiegerska Góraban katonai emlékeket és a Rablók Sugárutat találjuk, ahol 6, egyenként 5 méter magas szobor áll. A bioszféra rezervátumhoz tartozó Babia Hegy elég szeszélyes. A helyiek azt mondják, hogy a hegyen az ördög az időjárás ura. Megtörténhet, hogy egy szép, nyári napon elindulunk, és út közben jégesővel, esővel, vagy akár hóviharral is találkozunk. A csúcs körül gyakran alakul ki ködtenger. Lenyűgöző látvány, de a ködben könnyű eltéveszteni az utat. A Babia Hegyen túrázva találkozhatunk foltos szalamandrával és fürge gyíkkal is. Élnek itt  nyulak, rókák, a szarvasok pedig a lejtők igazi díszei. Az első igazi turista 1838-ban mászta meg a hegyet, és a saját maga által készített szendvicset fogyasztott. 1906 óta már nem kell ily módon  élelemről gondoskodnunk, hisz a Markowe Szczawiny turistaházban étkezhetünk.

Tovább haladva eljutunk Wisłaba, Adam Małysz szülővárosába, ahol a Forrás Házban a síugró fehér csokoládéból készült valós méretű szobra áll. Wisła városa már a Sziléziai Beszkidek része, itt érdemes kicsit tovább maradni. Wisła ismert pihenőváros, ahol a modern Soszow Wielki síállomáson kívül más látnivalókat is találunk, mint a felvonók a Stozekre és Czantoriara. Wisłaban találjuk a Barania Hegyet is, ahol a Visztula, a lengyel folyók királynőjének forrása van.

Wisłaban két múzeumot érdemes megnézni. A Beszkidi Múzeumot, melynek egy 1794-ben épült egykori csárda ad helyet. A másik a Símúzeum, ahol régi síléceket, valamint hótaposókat láthatunk a kiállított darabok között. A múzeumban a legrégebbi egy XIX. századi síléc. A múzeum érdekességei közé tartozik Adam Małysz síléce, melyen lengyel bajnok lett.

Wisła építészeti látványossága a 25 méter magas, 120 méter hosszú vasúti viadukt, melynek 7 nyílása van és 1931-1933 között építették. A mai napig vasúti forgalom folyik rajta.

Wisłaban találjuk az 1930-ban épült Lengyel Köztársaság Elnökének Kastélyát Zadni Gronon. 1900 júniusában és júliusában Bolesław Prus, míg 1901 őszén Władysław Reymont, lengyel írók is jártak itt.

A Piros útvonalon tovább már nem tudunk menni, de a lengyel hegyi körút nem ér véget a Beszkidekben. Vár még bennünket a Szentkereszt Hegység (Góry Swietokrzyskie). Messziről ez a hegység nem tűnik túl magasnak, sőt inkább fákkal borított dombnak mondanánk. Nincsenek itt sziklás hasadékok, hágók vagy vad lejtők, de a várromok az erdős hegyekkel a háttérben izgalommal töltik el az embert. A Kielcei Felföld középső részén fekvő Szentkereszt hegység a legrégebbi hegység Lengyelországban. A hegység lenyűgöző a Fenyő Rengeteggel, a bükk erdőkkel, valamint a kőzetek különbözőségével és az öreg kőfolyásokkal. A legmagasabb csúcs a Łysica, Łysogór hegyvonulaton. A hegy neve a Szent Kereszt ereklyéből ered, melyet a Łysa Hegyen (Kopasz Hegy) lévő kolostorban őriztek.

A Szentkereszt hegységbeli kirándulást leginkább Swita Katarzyna (Szent Katalin) településen érdemes kezdeni. Már az útvonal bejáratánál vár ránk egy találkozó a múlttal, egy kicsiny, régi temető, ahol a kápolna falára a nagy lengyel költő, maga Stefan Zeromski vésett egy üzenetet: „Itt voltam 1882.augusztus 2-án, S. Zeromski”.

Továbbhaladva az úton elérünk egy tavacska-kúthoz, melyhez egy sötét legenda fűződik egy viszonzatlan szerelemről. Az erdőn át vezető úton elérjük a Szentkereszt hegység legmagasabb pontját Łysicet (612 méter), ahol Szent Miklós szobra és egy kápolna vár ránk. Állítólag fogad leveleket… Folytatva utunkat elérünk Huta Szklana településre, a helyi  specialitásokat áruló bódéjával. A településen a házakon kívül találunk itt tanyákat, műhelyeket és láthatjuk az itteni lakosokat mindennapi tevékenységüket végezni.

További utunk egyenesen a Łysa Górara (Kopasz Hegy) visz minket, másnéven Łysiec, vagy Szent Kereszt (594 méter). A csúcson egy sziklás törmeléket találunk, egyesek szerint ördögi könnycseppek, vagyis kőfolyások, melyek oly jellegzetesek a Szentkereszt hegységre. A természeti rezervátum, melybe beletartozik a fenyő-bükk erdő, a pogány kultusz töltésének maradványai, melynek építését megszakította a kereszténység felvétele Lengyelországban, valamint a Szent Kereszt Bencés Apátság korabarokk kápolnával, az Olesnickik kriptájával és múzeummal. Továbbá itt található a Szent Kereszt Rádió-Tévé adóközpont.

A Szent Keresztet titok veszi körül. Régóta tudjuk, hogy ez három pogány isten, Łada, Boda, Leda, vagy mások szerint Síp (Swist), Fütty (Poswist) és Időjárás (Pogoda) kutuszának helye volt. A csúcson a boszorkányok a gonosz lelkekkel harcoltak. Mese? Úgy tűnik igen, de másrészről azért elgondolkodtató, miért ezen a helyen építettek kolstort (a hívőknek fel kellett mászniuk a hegy tetejére, hogy részt vegyenek az istentiszteleten) és miért pont Szentháromság a neve?

Létezik egy legenda Szent Imréről és egy szarvasról. Vitéz Boleszláv uralkodásának idejében a Kielcei vadászházba meghívták a magyar Imre herceget. Ahogy azt a szokás megkívánta, a nagy út előtt Imre apja, István Király áldását adta a hosszú útra és aranyozott Szent Kereszt ereklyét, hogy az úton megvédje fiát a rossztól. A fáradt Imre megérkezését követően egy kis pihenő után, vadászatra indultak a nagyurak. A magashegyi erdők híresek voltak nagy vadaikról. Imre a többiekkel indult, viszont úgy gondolta, hogy magasabban nagyobb eséllyel talál vadat, ezért feljebb merészkedett. Ám követői egy idő után lemaradtak, amit a herceg nem vett észre. Egyszer csak megpillantott egy szarvast. Fenséges méretű volt, és agancsai már az első pillanattól tetszettek Imrének. Így hát üldözőbe vette. Viszont a menekülés közben a szarvas hatalmas agancsai beleakadtak az ágakba, és az állat sehogy sem tudott szabadulni. Imre ezt látta, és lassan odament a szarvashoz, amiről nem tudta levenni szemét. Hosszú pillanatokon keresztül csodálta a vadat. Egyik pillanatban elővette nyilát és célozni kezdett, amikor a szarvas hirtelen a vadász felé fordította fejét. Az állat feje felett Imre egy fénylő keresztet látott. A fény annyira elvakította a magyar vadászt, hogy muszáj volt a nyilat leengedni és eltakarni szemét. Ekkor a szarvas eltűnt, mint a reggeli köd. Ekkor nézett körül Imre, és vette észre, hogy teljesen egyedül maradt. Próbált kürttel jelezni, de csak saját visszhangját hallotta. Körülötte egyre inkább sötétedett, és a fáradt Imre egy fa tövéhez ült. Egyszer csak  ragyogás törte meg a sötétet. A fényben egy angyal jelent meg, aki azt mondta Imrének, hogy kövesse. „Megmutatom neked az utat, ahol embereket találsz. Segítenek neked és italt, ételt is adnak. Megengedik, hogy kipihend magad, de cserébe ott kell hagynod nekik azt, ami most nálad lévő dolgok közül a legértékesebb.” Imrének nem volt választása, így követte az angyalt. Már sötét volt, mikor megérkeztek a hegy tetején lévő fa kolostorhoz. Az angyal ekkor eltűnt, Imrével pedig a szerzetesek foglalkoztak. A herceg emlékezett arra, mit mondott az angyal, és a segítségért cserébe ott hagyta az arany Szent Kereszt ereklyét. Vitéz Boleszláv, hogy Imre adománya méltóságteljes helyen legyen, egy templomot építtetett a hegyre, ahova Monte Cassinoból 12 bencés szerzetest hozott, akiknek a közeli települések közül is adományozott párat. Az ereklyéből adódóan a helyiek az egész hegyet Szentkeresztnek nevezték el.

 A legendán kívül csak egy kísérlet volt, hogy megmagyarázzák a titokzatos Szent Imre szobrot a hegyre felfele vezető úton, melyet sem a bencések sem már réi történészek nem említenek semmilyen írásban. Vajon miért nem? Gacki híres művében „A Łysa Górán található Bencés kolostor, 1873” úgy gondolta, hogy a szobor a XIII. századból való. De származásáról a pap semmit nem írt.

A Szentkereszt hegységben járva muszáj megnézni a Raj Barlangot (Paradicsom barlang) gyönyörű sztalaktitokkal és sztalagmitokkal és a leghíresebb lengyel fát, a Bartek Tölgyet, mely körülbelül 670 éve Zagnanskban növekszik. A gyerekek biztos élvezni fogják a Madej rabló nyomában utat, vagyis a Łagów – Łagowica völgy (Dolina Łagowicy) - Dule szurdok (Wawóz Dule) - Rabló Barlang (Jaskinia Zbójecka) természeti tanösvényt.

1967 óta minden évben megrendezik a Dymarki Swietokrzyskie rendezvényt (Szentkereszti kohókemence) Nowa Słupaban, a Łysa Góra lábánál. Az eseményen rengeteg szabadtéri programot találunk, valamint bemutatják az ókori vaskohászatot is.

Lengyelországban a hegyi attrakciók sokaságával találkozunk. Ne várjunk, itt az idő, hogy a hegyekbe menjünk!

 

 

Virtuális séták

Természet térképe

Ha többet szeretne megtudni, iratkozzon fel hírlevelünkre

Cookies