A város nyugati - a XIV. században Ó- Częstochowának nevezett-felében egy 293 méter magas domb emelkedik. Az itt található, védőfalvakkal és parkkal övezett egyházi- és lakóépület - együttest nevezik Jasna Górának - magyarul Fényes Hegynek. A hegy nevét Magyarországról származó pálos szerzetesek adták, akik ezt a terminust Szt. Lőrincről nevezett anyaházuk nevéből kölcsönözték. Ennek helyét jelölték így: In Carlo Monte Budensi (a budai Fényes Hegyen). Lengyelországban Opolei Ulászló herceg telepítette le a pálosokat, aki Nagy Lajos helytartója volt 1367-1372 között a lengyel területeken. A pálosok 1382-ben érkeztek Częstochowába, ahol a herceg adományaként megkapták a Jasna Góra-i területeket.

A Szűzanya Képe – Fekete Madonna

A hagyomány szerint Szt. Lukács evangélista festette annak az asztalnak a lapjára, melynél a Szt. Család imádkozott és étkezett. A legújabb kutatások kimutatták, hogy a kép eredetileg a VI-IX. századból származó ”Hodegetria” típusú bizánci ikon volt. A csodatevő Mária kegykép növekvő hírneve következtében a Jasna Góra-i kolostor rövid időn belül forgalmas zarándokközpont lett és értékes adományok kincstára. A hírnév és a kincsek a rablókat is csábították. 1430 Húsvétján, április 14-én egy rablóbanda támadta meg a kolostort. Betörtek, a Szűzanya kegyképet megfosztották az értékeitől és kardjukkal több vágást ejtettek a Madonna arcán. Aztán a képet a földre dobták, minek következtében az ikon deszkája 3 részre tört. Történelmi források szerint a kép restaurálására Jagelló Ulászló lengyel király udvarában került sor. A barbár tett emlékére a Szűzanya arcán a vágások helyét az új képen is megjelöltek. A támadás és a kép restaurálása után a Jasna Góra-i kegyhely népszerűsége tovább növekedett. Virágzásnak indult a zarándoklás, minek következtében az eredeti gótikus templom szűknek bizonyult. XV.sz. 60-as éveiben megkezdődött egy háromhajós gótikus templom építése közvetlenül a Szűzanya kápolnája mellett.