1 HUF = 0.01 PLN

Kujawy – a lengyelség bölcsője

A mai Kujawsko-pomorskie vajdaság területe magába foglalja a történelmi Kujawyt, továbbá Chełmin és Dobrzanska földjét, valamint Wielkopolski és Pomorze részeit. A Kujawsko-pomorskie régió a lengyel államiság bölcsője, területének nagy része már a X-XII. században a Piast államhoz tartozott.

Miközben próbáljuk leírni e terület szépségét, lehetetlen nem észrevenni milyen szerencsés is ez a régió! A régió tájainak festőiségét a balti eljegesedésnek köszönheti. A Kujawsko-pomorskin keresztülfolyik a Visztula, a moréna magaslatok pedig változatossá teszik a tájat. Igazi természeti csodák a Délpomorski tóvidék, a Chełmno – Dobrzynskai tóvidék és a Wielkopolskai tóvidék.

A Visztula festői völgyében fekszik: a Płock katlan, a Toruni Katlan és a Közép-Notec völgye. Az Alsó-Visztula völgyében a tóvidék fennsíkjai között egyedülálló áttörés teremtődik, ahol kedves nevű barlangok találhatók: Bajka (Mese), Klonowa (Juharos) és Pod Wierzbą(Fűzfa alatt). De ez még nem minden! A tucholski erdők homokos síkságát 900 tó veszi körül. A Bydgoszczi erdő területén található Lengyelország egyik legnagyobb szárazföldi dűnevidéke, Zbójna faluban pedig a Lengyelországban legimpozánsabb drumlinok földjei (azaz lekerekített, áramvonalas dombok, melyeket a gleccserek megnyújtottak.) A Drumlinokat egymástól keskeny mélyedések választják el, melyekben előfordulnak tengerszemek vagy tavak.

A Kujawsko-pomorskie vajdaság, a gyalogos és biciklis turisták számára ökológiailag tiszta és attraktív helyeken kívül városnéző lakomát is biztosít. Ez a lengyelség bölcsője gazdag, műemlékvédelem alatt álló műemlékekben: 23145 építészeti objektum, 1752 temető, 41425 régészeti lelőhely és 188 erőd. Van mit megnézni!

Chelmno földje gótikával csábít. Golubban és Radzyni Chelmnoban a német lovagrend védvárai, valamint azok a XIII. századból valók, melyek a mai napig állnak Bierzglowaban és Papow Biskupimban, mind a német lovagrend építményeire jellemző piros téglából épültek. a bierzglowski vár kapuját egy lóháton ülő lovagot és két fegyveres gyalogost ábrázoló kerámia domborművel díszítették. A kapu a XIII- XIV. század fordulójából származik. További információ elérhető a vár weboldalán: www.zamekbierzglowski.eu

A Gołubi várban állítólag nagy zsúfoltság van a sok kísértet miatt, ám Brodnicában és Swiecuban csak a vártornyok maradtak fenn, ezért érthető, hogy a hely szűkössége miatt nincsenek kísértetek.

A Kujawsko-Pomorski régióban Chełmno közelében Kałdus faluban találhatók annak a régi időkből fennmaradt templomnak a maradványai, mely építmény korának csúcspontján méreteivel megközelítette a Gnieznoi templomot. A nyugati falnál volt egy hatszögletű keresztelő medence.

Kałdus eredetileg Chełmno volt, melyről a híres lengyel történetíró, Jan Dlugosz is már említést tett, az első lengyel püspökségek leírásakor. A mostani Chelmno eredeti városszerkezete, az 1223-as városalapításból maradt szinte változatlan formában fent, városfalakkal körbevéve, 7 gótikus templommal és a reneszánsz városházával. www.chelmno.pl

Kujawy – a lengyelség bölcsője

A mai Kujawsko-pomorskie vajdaság területe magába foglalja a történelmi Kujawyt, továbbá Chełmin és Dobrzanska földjét, valamint Wielkopolski és Pomorze részeit. A Kujawsko-pomorskie régió a lengyel államiság bölcsője, területének nagy része már a X-XII. században a Piast államhoz tartozott.

Miközben próbáljuk leírni e terület szépségét, lehetetlen nem észrevenni milyen szerencsés is ez a régió! A régió tájainak festőiségét a balti eljegesedésnek köszönheti. A Kujawsko-pomorskin keresztülfolyik a Visztula, a moréna magaslatok pedig változatossá teszik a tájat. Igazi természeti csodák a Délpomorski tóvidék, a Chełmno – Dobrzynskai tóvidék és a Wielkopolskai tóvidék.

A Visztula festői völgyében fekszik: a Płock katlan, a Toruni Katlan és a Közép-Notec völgye. Az Alsó-Visztula völgyében a tóvidék fennsíkjai között egyedülálló áttörés teremtődik, ahol kedves nevű barlangok találhatók: Bajka (Mese), Klonowa (Juharos) és Pod Wierzbą(Fűzfa alatt). De ez még nem minden! A tucholski erdők homokos síkságát 900 tó veszi körül. A Bydgoszczi erdő területén található Lengyelország egyik legnagyobb szárazföldi dűnevidéke, Zbójna faluban pedig a Lengyelországban legimpozánsabb drumlinok földjei (azaz lekerekített, áramvonalas dombok, melyeket a gleccserek megnyújtottak.) A Drumlinokat egymástól keskeny mélyedések választják el, melyekben előfordulnak tengerszemek vagy tavak.

A Kujawsko-pomorskie vajdaság, a gyalogos és biciklis turisták számára ökológiailag tiszta és attraktív helyeken kívül városnéző lakomát is biztosít. Ez a lengyelség bölcsője gazdag, műemlékvédelem alatt álló műemlékekben: 23145 építészeti objektum, 1752 temető, 41425 régészeti lelőhely és 188 erőd. Van mit megnézni!

Chelmno földje gótikával csábít. Golubban és Radzyni Chelmnoban a német lovagrend védvárai, valamint azok a XIII. századból valók, melyek a mai napig állnak Bierzglowaban és Papow Biskupimban, mind a német lovagrend építményeire jellemző piros téglából épültek. a bierzglowski vár kapuját egy lóháton ülő lovagot és két fegyveres gyalogost ábrázoló kerámia domborművel díszítették. A kapu a XIII- XIV. század fordulójából származik. További információ elérhető a vár weboldalán: www.zamekbierzglowski.eu

A Gołubi várban állítólag nagy zsúfoltság van a sok kísértet miatt, ám Brodnicában és Swiecuban csak a vártornyok maradtak fenn, ezért érthető, hogy a hely szűkössége miatt nincsenek kísértetek.

A Kujawsko-Pomorski régióban Chełmno közelében Kałdus faluban találhatók annak a régi időkből fennmaradt templomnak a maradványai, mely építmény korának csúcspontján méreteivel megközelítette a Gnieznoi templomot. A nyugati falnál volt egy hatszögletű keresztelő medence.

Kałdus eredetileg Chełmno volt, melyről a híres lengyel történetíró, Jan Dlugosz is már említést tett, az első lengyel püspökségek leírásakor. A mostani Chelmno eredeti városszerkezete, az 1223-as városalapításból maradt szinte változatlan formában fent, városfalakkal körbevéve, 7 gótikus templommal és a reneszánsz városházával. www.chelmno.pl

2. oldal

Biskupinban feltétlenül érdemes eltölteni egy kis időt a híres luzsicai kultúra védelmi területén. Biskupin városát történelmi emlékműnek jelentették ki, mely egyike azon kevés régészeti lelőhelynek Lengyelországban, melyben megtalálható a védelmi töltések, hullámtörő gátak, kapuk, utcák és lakóépületek teljes rekonstrukciója.

A legnagyobb lengyel régészeti piknik és pogány legendák helye, ahol megismerhetjük a pogány Lengyelországot, megtanulhatjuk, hogy is kell úszni egy fatörzsből kifaragott csónakkal vagy, hogy hogyan kell fazekat készíteni.

Biskupin a Piast útvonalon fekszik, amely a lengyel államiság történelmének városait köti össze. www.szlakpiastowski.com.pl

Egy olyan régióban, amely Lengyelország hagyományainak oázisa, nincs hiány a lengyelek és keresztes lovagok közt 1331ben Płowcnál, majd 1410ben Koronownál vívott csaták megelevenítésében sem.

A Kujawsko-Pomorskie régió a helyi tradícionális identitás enklávéja, melyet szokások és rituálék formájában gyakorolnak Kujawy-n és Pałuki-n.

„Az emlékek szláv vize”, vagyis a Gopło tó, a legszebben a Mysie Wieża (Egér Torony) csúcsáról néz ki, melyen a gonosz királyt, Popielt egerek ették meg, mikor beköszöntött igazságos Kołodziej Piast kora.

A folyó partja felett, a keskeny sziklaszirten van Krusznica, mely a Goplánok fővárosa volt a VIII.-IX. században, ma pihenőhelyként szolgál. Hasonlóan a Znina-hoz közeli Wagrowiec, 2 folyó és 3 tó mellett fekszik. Európában egyedül Wagrowiec-ben található 2 folyó kereszteződése: Welna és Nielba. Wielkopolski és Kujaw régió határvonalánál, Wagrowiec-ben található a Franciszek Lakinski piramis–Napoleoni hadsereg kapitányának sírja.

A Kujawsko-Pomorski régióban több piramis is található. Izbicy Kujawskie közelében található régészeti rezervátum: neolit temetkezési hely, ahol többek között több mint 5500 éves hatalmas kujawi sírok találhatók. A sírok nagysága és alakja miatt lengyel piramisoknak nevezik őket. Nem érdemes Afrikába utazni, inkább látogassunk el a Kujawsko-pomorskie régióba. Ezek a piramisok öregebbek az egyiptomiaknál.

A Kujawsko-Pomorskie régió kolostorokban is bővelkedik. A legérdekesebbek az 1065-ben alapított Mogilno-i, az 1120-1140-es években épült kollégiumi templom Kruszwica-ban, és az 1180-1193-as évekből a Szent Procopius és a premontrei rend kolostora Strzelnia-ban. Innowrocławban egy románkori kőtemplomot találunk, melynek északi falain titokzatos díszítés van, mely ördögöket és más pokoli erőket ábrázol.

A Visztula völgye holland (Mennonita) telepesek földje a XVII-XVIII.századból. A telepesek után fennmaradt a vízelvezető csatornarendszer, hidro-technikai objektumok, és Olender típusú építmények. Ebből a típusból a legjobb állapotban megmaradt épületek Wielka Nieszawka, Przyłubie, Otorowo, Łegnowo, Chrystkowo, Wielkie Stwolno, Wielki Lubień, Wielkie Zajączkowo, Bratwin, Wielki Komórsk, Mały Komórsk, Mątawy, Tryl és Krusze falvakban találhatók.

A Kujawsko-pomorski régióban mindenütt műemlékek leselkednek. A Visztulánál lévő magtárak a középkori Grudziadz névjegye, a Nagyboldogasszony Bazilika pedig az eklektikus Włocławka szimbóluma. A Chełmzai székesegyház kincstárában a számos művészeti alkotás között megtalálható nyereg, III. Sobieski János hadizsákmánya volt Bécsből.

A hegyek és folyók között elhelyezkedő Chodziezben pedig a XIX. századtól gyönyörű lengyel porcelánokat készítenek. www.porcelana.com.pl

A Kujawsko-Pomorskie régió ismert reklámképe az éles Visztula-kanyar Bydgoszcznál, ami a folyó jellegzetes szakasza. Ez egy különleges hely, s a festői Alsó-Visztula Völgy kezdetét jelzi, mely körülbelül 12000 évvel ezelőtt formálódott ki.

A XIII. század végén létrejött középkori gótika is nyomokat hagyott ezen a területen. A leggyorsabban a gótikus építményeket a Konrad Mazowiecki által, a Cheminski földre behozott keresztes lovagok kezdték el építeni. A lovagrend hatalmas várakat, templomokat és egész városokat épített Chełmnoval és Torunnal az élen.

A Kujawo Pomorskie régiót a természet sóval is megáldotta, ami nem csak Ciechocineknek és Inowrocławnak vagy Grudziadznak hasznos. Az első két város ma igen ismert gyógyüdülő, míg Grudziadz sósvizű termálfürdőket épít. A régiónak sok lehetősége van a vízi utak gazdasági kihasználására, főleg az E70 és E40-es utak.

A legértékesebb természeti értékeket védelem alá helyezték. Ott, ahol a lengyel állam története kezdődik, létrehozták a Nadgoplanski  Milleniumi Parkot. A vajdaság nyugati részén találjuk a Krajenski Tájvédelmi Parkot. A régió legnagyobb zöld területét a térképen a Tucholskie Erdő foglalja el. A Bydgoska Rengeteg igazi látványosságai a dűnék, melyek közül a legmagasabbak a 100 méteres magasságot is elérik.

A Bydgoska Rengeteg egészen a keleten fekvő Aleksandrów Kujawski-ig ér. A sűrű erdő a Visztulán túl egészen Szpetal Dolnyig és Szpetal Górny-ig ér, ahol visszatér a folyó bal oldalára. Itt található a Gostynsko-Włocławski Tájvédelmi Park. A Visztula másik oldalán találjuk a Chełminski és Nadwislanski Tájvédelmi Parkokat.

A gazdag természetnek és a terület formálódásának köszönhetően a Kujawsko-Pomorskie régió egy különleges hely az aktív embereknek. A Tucholskie Erdőn átfolyó Brda és Wda folyók az egyik legszebb kajak útvonalat biztosítják Lengyelországban. Szintén érdekes a régió észak-keleti részén folyó Drweca.

A régiót sűrű gyalogos és biciklis utak hálózzák be, melyek segítenek a legérdekesebb zugok felfedezésében. A legmagasabban jegyzett útvonal az R-1 Nemzetközi Bicikli Útvonal, ami Mrocza, Byszewo, Janowo, Koronowo, Chełmno és Grudziadz településeken megy keresztül. Krajnan és a Tucholskie Erdőn át cikázik a Greenway útvonal, más néven Észak Nyaklánca. Szintén létezik Tucholskie erdei Útvonal, valamint Bydgoszcz, Znina, Grudziadz körüli útvonalak. Továbbá egy igen jelentős bicikli útvonal van Bydgoszcz-Torun és Torun-Włocławek között.

Az Alsó-Visztula Völgy magas oldalain hegyi túrákat tehetünk és siklóernyőzhetünk is. A régió minden szegletében vannak lovardák, melyek tulajdonosai lovas oktatást, a gyakorlottabbaknak pedig lovas túrákat ajánlanak.

Tucholskie Erdő

Először a Pomorska Rengeteg zúgott ezen a vidéken, melyet már a kora középkorban irtottak az új telepeknek helyet biztosítva, a fákat pedig elégették, illetve építőanyagnak használták. a porosz megszállás alatt a károkozás csak tovább nőtt, és ekkor ültettek ipari mennyiségű fenyőfát is.

Ám  mégis a poroszok voltak azok, akik észrevették a problémát, és 1827-ben a Ziesbusch Szent Helyet védelem alá helyezték. Ez a mai Leon Wyczółkowski nevét viselő Ólengyel Tiszafa rezervátum a legrégebbi Lengyelországban és a második legrégebbi rezervátum Európában. A helyet Wyczółkowski mester 1926-ban fedezte fel és Szent Ligetnek nevezte el. Fokozott védelem alá helyezték a 36 hektáros területen élő 3000 Tiszafát.

A jelenlegi Tucholskie Erdő körülbelül 120 hektárnyi földön terül el, A Brda és Wda medencéjében. A területnek nem csak természeti, hanem etnográfiai értéke is van, hisz élnek itt Kaszubok, Kociewiakok és Krajnakok, akik mind történelmi lengyel népcsoportok.

Az erdő legértékesebb részeit természetvédelmi rezervátumokká nyilvánították.

Azt ami az Tucholskie Erdőben a legszebb, tájvédelmi parkokban találjuk meg, illetve létrehozták a Bory Tucholskie Nemzeti Parkot is.

2010-ben hozták létre a Bory Tucholskie Bioszféra Rezervátumot, melynek célja a természeti értékek, biológiai változatosság védelme és ökológiai változások megfigyelése.

A Tucholskie Erdő autóval, vonattal és busszal is megközelíthető.

Brodnica

A Drweca mentén fekvő város egy gótikus gyöngyszem, mely a tógyűrűt díszíti és melyet erdők zöldje vesz körül. Itt találjuk a szép Brodnicki és Górzniensko-Lidzbarski tóhátságot. Brodnica 700 éve tekint le a Drweca csillogó víztükrére. Megtartotta középkori jellegét, így Torunnal vagy Chełmnoval is versenybe szállhat. A XII. századból működött itt a mazowiei és kujawi hercegek várnagyi hivatala, mely a Drwecan való átjárást kontrollálta, és vámot szedett be, a folyón hajózóktól is. 1466-ban Brodnicat a Lengyel Királysághoz csatolták. A keresztes lovagok után maradt városban a járási elöljáróságok székeltek. A keresztes lovagok idejéből sok műemlék maradt fenn. Középkori városi elrendezés egy különleges háromszög alakú főtérrel, a gótikus városháza maradványai, városvédő falak részei, mutatós bástyák, Szent Katalin plébánia templom, és a várromok egy 54 méter magas toronnyal.

A városban van busz- és vasúti pályaudvar is, illetve innen indulhatunk túrázni a Brodnicki Tájvédelmi Parkba.

Tájvédelmi Parkok

A Kujawsko-Pomorskie régió tájvédelmi parkjainak áttekintését a Brodnicki Tájvédelmi Parkkal kezdjük. A Park és a tóhátság Brodnica városától északra terül el. A park egy igazi paradicsom a vízi szabadidős és evezős turizmust kedvelőknek. De a gyalogosok, biciklisek és nordic walkingesek is találnak maguknak a tavak, erdők és dombok között számukra megfelelő turistautakat. Brodnica környékén több mint 100 tó van. A legnagyobbak közülük a Wielkie Parteczyny, Sosno, Łakorz, Ciche és Zbiczno.

A park területén vannak erdős, láprétes rezervátumok, falusi parkok és természeti műemlékek. A park igen gazdag állatvilággal rendelkezik.

A Górzniensko-Lidzbarski Tájvédelmi Parkot a másik oldalon, a Drweca bal oldalán találjuk. A park 27 hektárnyi területet foglal el a kujawsko-pomorskie, warminsko-mazurskie és mazowieckie régiók határában. A parkban több rezervátum is található, egyik közülük a Szumny Zdrój (Zúgó Zdrój) mely nevét a rezervátumban előtörő számos forrásról kapta. A parkban találjuk a Jar Brynicy rezervátumot is, ahol a mutatós koronáját az ég felé eresztve kijelöli a Górzno és Lidzbark Wielski közötti út felét a Köztársaság Tölgy. A fa a park központjában található, és állítólag 500 éves.

A Chełminski és Nadwislanski Tájvédelmi Parkok együttesét az Alsó-Visztula Völgy kujawsko-pomorskiei részén létesítették, amit a legnagyobb lengyel folyó legszebb szakaszának tartanak. 100 kilométer hosszú és 60 000 ha, ami azt jelenti, hogy a park a legnagyobb, védelem alatt álló terület a vajdaságban. Ez egy igen különleges világ, melyet a természet és az ember is formált. Körülbelül 12000 évvel ezelőtt a gleccserek olvadásából keletkezett vizek északra folytak tovább a Balti-tenger felé. Az Óvisztula egy hatalmas 120 km hosszú és 5-9 km széles medret alakított ki. A legjobb Chełmno városából kezdeni túránkat a park együttesbe, mely várost még a keresztes lovagok hoztak létre.

A XVI. században Hollandiából és Frízföldről érkezett mennoniták a Visztula mentén telepedtek le, akik nagyon jól ismerték az árvízvédelmi gátak építését. A lengyelek Oleandereknek hívták őket. A hollandiából érkezők már nincsenek itt, de megmaradtak utánuk a fa kunyhók, talajjavító csatornák, árvízvédelmi gátak, gyümölcsösök és a tájba már elvesző temetők. A legmutatósabb mennoniták után maradt lakó-gazdasági épület Chrystowoban található, mely 1770-ből maradt fenn. A terület legismertebb terméke a vadász lekvár és a Gruczna környékéről származó méz.

A természet egyik legművészibb alkotása mélyen el van rejtve az emberi szem előtt a Cieleszynski szurdokban, ahol megmaradtak a homokkő sziklák.

A Tucholskie erdőben két tájvédelmi park van, a Tucholski és a Wdecki. A Tucholski Tájvédelmi Park közel 40 ha területen fekszik, melynek 73%-a erdő. Az itteni tavaknak köszönhetően igazi mocsári és lápréti ritkaságok élnek. A Wdecki Tájvédelmi Park a Wda folyóról kapta nevét. A park táját két víztározó színesíti, a Zur és a Gródek. Ezek fontos gazdasági szerepet töltenek be a villamos - energia termeléssel.

A vajdaság dél-keleti részén a Włocławski Torkolat után kezdődik a Gostyninsko-Włocławski Tájvédelmi Park zöld fala. Ezen terület hidrográfiai tengelyét a Rakutówka folyó adja. A folyó átfolyik a különleges Rakutowskie tavon, melynek területe 180 ha, de év közben ez változó. A víztározót és a környező területeket rezervátummá nyilvánították. A tó a vízi madarak menedéke, közel 80 fajta madár fészkel itt,  30 faj pedig itt táplálkozik. A folyóba a Kłótnia folyó folyik, mely előtte a jesionowo-olszowy mezőn kanyarog. Ez az Olszyny Rakutowskie Rezervátum, a legnagyobb kujawyn található lombhullató erdő, ahol többek között a fekete gólya is fészkel. A tájvédelmi park területén több mint 40 tó van, melyek között megtalálható a világi szinten egyedinek nevezett Gosciaz tó is, és több védett objektum, mint a Jan Tölgy, melyet 300 évesre becsülnek. A fa 20 méter magas és több mint 500 cm törzskerületű.

A régió másik szegletében találjuk a Krajenski Tájvédelmi Parkot, ami a Krajenski tóvidék legszebb területét foglalja magába, 738 km2-en. A Krajna szobrot az utolsó balti eljegesedés formálta, ezért találunk itt ilyen sok féle természeti formát, mint drumlinok és moréna hegyek. Közülük a legmagasabb a Fekete Hegy (Czarna Góra) 189 méteres magasságával, ami az Obkaski hegyvonulat része. A növényvilágot főleg fenyőerdők teszik ki, de vannak lombhullató erdők is tölgyekkel, bükkökkel, hársakkal és juharokkal. A mocsarak és folyók mentén égerfák nőnek. A tájvédelmi parkban sok állat lelt otthonra. Mint a hódok, vidrák, szarvasok például. A tavak felett a méltóságteljes rétisasok köröznek. A terület jellegzetes madarai a fekete gólya és a fehér kócsag.

A Gopło tó, egy hatalmas gleccserek után maradt tó, mely körül van a Goplan törzs városa, akik a IX-X. században részt vettek a lengyel államiság létrehozásában. A goplani térség és a legendás főváros szíve Kruszwica. A történelmi és természeti hagyatékokat a 100 km2 területű Nadgoplanski Millenium Park öleli fel. A Gopło tó melletti mocsarak és nádasok lakói a vízi és mocsári madarak, melyek több mint 200 faja él itt. A park területén körülbelül 770 fajta növény él, köztük a sós vizekre jellemző halofiták, és különböző orchidea fajok. A park igen gazdag állatvilággal is rendelkezik.

Bydgoski megye

Kujawy határai Koronowoig húzódnak. Szép történelmi nyom a régi ciszterci templom Koronowoban. A templom legrégebbi része a XIII. századból maradt fenn, belsejét barokk stílus jellemzi.

Ezen területek különleges turisztikai jellemzőjét a vizek adják, főleg a Brda folyó nyugati oldalán.

A megyének a Visztula jobb partján is van büszkélkedni valója, Dabrowa Chełminskaban, ahol Kepa Ostromecka található, ahol lenyűgöző palotákat, gótikus templomokat találunk Czarze településén, illetve a luzsici kultúra szent helyét Gzinben.

A megye legrégebbi városa Solec Kujawski, melyet 1325-ben alapítottak. A városka látnivalója a Jura Park és a sport és szabadidő központ az aquaparkkal.

Swiecki megye

A megyeszékhely Swiecie városa, ahol már a korai középkorban egy védelmi vár állt. A településről először 1112-ben tettek említést. Később a keresztes lovagok 1309-ben elfoglalták a területet és várat, illetve várost építettek. A megye nagyobb része a Swiecki Felföldön terül el, s észak felé átmegy a Tucholska alföldbe.  A Wda folyó mentén fekszik Tlen település, mely helyiség igen népszerű a nyaralók között. A Wda folyó természeti értékén kívül gazdasági érdekeket is képez,  1923-ban itt fejeződött be az első erőmű építése Lengyelországban. Ahol a Wda folyó a Visztulába folyik, egy XIV. századi vár áll, melyet a keresztes lovagok építettek. A vártoronyból gyönyörű kilátás nyílik a Visztula völgyére. Nem messze a vártól a hatalmas gótikus Szent Szaniszló püspök plébánia temploma áll, melynek falán egy táblát találunk 1884-ből, ami a víz szintjét mutatja a nagy árvíz után.

A megye északi felén  a Visztula- menti magas árokparton találjuk Nowe városát. Egy régi pomorskiei város, melyet 1200-ban alapítottak. A keresztes lovagok 1308-ban foglalták el, és várat valamint várost építettek fel ide. A város legszebb építménye a Szent Máté apostol és evangélista plébánia templom, melynek 40 méter magas tornya már kilométerekről látható. A tájban egy másik vallási épület is feltűnik, a ferencesek után megmaradt 1283-ban épült templom, melyet az 1899-es nagy tűzvész után építettek újjá neogótikus stílusban. Ekkor építették hozzá az 50 méter magas tornyot.

A megyében sok más érdekes település van: Topolno, Chrystkowo, Gruczno, Lubien Wielki, továbbá természeti rezervátumokat is találunk.

Bydgoszcz

A XXI. századi ásatásoknak köszönhetően tudjuk, hogy már a XI. században volt itt egy település, ami megadta a város alapját. 1346-ban Nagy Kázmér adta ki a telepesedési jogot. Téglából várat építettek, mai a keresztes lovagok elleni támadásoktól védte Lengyelország ezen oldalát. Ma az egykori erőd helyén egy makett , míg a megmaradt városvédő falak közelében Nagy Kázmér szobra áll.

Megközelítés:

Bydgoszczon az 5-ös, 25-ös és 80-as számú országutak futnak keresztül. A város a vajdaság vasúti csomópontja, így vonattal is könnyen megközelíthető. A városban  repülőtér is működik. A vajdaság központjaként könnyen megközelíthető város bármilyen közlekedési eszközzel.

Torun

Megközelítés:

Torun összeköttetésben áll a nagyvárosok nagy részével. Keresztül halad rajta az 1-es és 80-as számú országút, és az S-10-es számú gyorsforgalmi körgyűrű. Torun rendelkezik vasúti és buszpályaudvarral is.

Włocławek

Włocławek a Kujawsko-Pomorskie vajdaság harmadik legnagyobb városa. 1123 óta Włocławek a kujawy püspökség fővárosa. Főleg a Visztulán folyó kereskedelemből származtak a város jövedelmei, de a püspökségi földekből beszedett adók, valamint a kézművesség is hozzájárultak a város gazdaságához. A város legrégebbi és legszebb műemlékei a középkorból származnak. A város történelméből mindenképp meg kell említeni az 1920-as évet, amikor a sietősen megszervezett lengyel erők meghiúsították a szovjet seregek átkelését a Visztulán.

Włocławek legfontosabb műemléke a Szent Mária Mennybemenetele Székesegyház. A kezdeti, fából épült, kétségtelenül az egykori Szent Egyed templom átépítéséből létrejött székesegyház a püspöki palota mellett állt a Visztula mellett. Ennek a helyére 1222-1252 között egy kőtemplomot építettek. Az új székesegyházat 1340-1411 között emelték egy nem túl magas dombon, ahová nem értek el a Visztula áradatai. A gótikus székesegyház alakja nagyobb változások nélkül maradt fenn. Olykor sekrestyék egészítették ki az oltárokat . A székesegyházat a XIX. században erőteljesen átépítették, amikor is az össze neogótikus építészeti elemet leszedték. A boltíveket kékre festették, majd csillagok kerültek fel rájuk, a falakat falfestményekkel díszítették. Továbbá a székesegyház tornyát is feljebb emelték. Az egyik kápolnában Piotr Moszynski püspök sírja van, mely alkotás az egyetlen vajdaságban található Veit Stoss mű. A székesegyház kincstárában értékes műalkotásokat őriznek, egy XIV. századi gótikus ereklye egy kéz formájában, melyet Hedvig Királynő adományozott, Mária Jézussal szobor 1420-ból, és egy 1400-ból származó Szent Kereszt ereklye.

A városban érdemes még megnézi a Szen Vítus templomot a Karnikowski utcában. A templom 1330 óta áll, és nem túl nagy gótikus belseje jelentős történelemmel bír. A templom 1569 óta papneveldeként működött. A templom legértékesebb műemléke a főoltáron lévő szárnyas oltárkép 1460-ból, mely Szűz Mária megkoronázását ábrázolja.

Érdemes meglátogatni a Keresztelő Szent János templomot és a Ferences kolostort a Minden Szentek templomával is .

Włocławekben található a Visztulán épített víztározó, mely 75 km2 területű, és 58 km hosszú.

A város legfrissebb történelméből említésre méltó Jerzy Popiełusko pap mártírsága. A boldoggá avatott pap ereklyéit a Fatimai Szűz Mária Plébánia szentélyében helyezték el.

A város északi, erdős részén homokkő sziklák találhatók. Itt hozták létre a Kulin Rezervátumot, ahol az országban igen ritkán előforduló nagyezerjófű nő, ismertebb nevén Mózes bokor.

Włocławekbe az 1-es és 62-es számú országutakon juthatunk el, de van itt autóbusz és vasúti pályaudvar is.

Grudziadz

Grudziadz a hatalmas gótikus magtárairól híres, melyek a Visztula partján elterülvén különleges élményt nyújtanak az idelátogatóknak.

1231-ben a Visztula menti várost bevették a keresztes lovagok, akik a várhegyen helyezkedtek el, ahol 1299-re fejezték be a tégla erőd építését. Az erődből mára már csak romok maradtak. A várral együtt az 129-ben várossá lett Grudziadz is fejlődött, amit főleg a Visztulán folyó kereskedelemnek köszönhetett. A város hatalmáról a már említett, a Visztula partján található 26 magtár, a városvédő falak és a hatalmas Szent Miklós plébánia templom is árulkodnak.

Grudziadz értékes műemléke a régi jezuita rendház, melyet 1648-ban kezdtek építeni és már a porosz időkben tanácsháza volt. A városban járó turisták szívesen látogatnak el a bencés kolostorhoz, azaz az Opatek Palotához, mely a város legszebb barokk épülete, s ahol állandó kiállítást rendeztek be, a Grudziadzi Lovassági Oktatóközpont Története címmel. Grudziadz katonai történelmére a XVIII. századi porosz citadella emlékeztet, mely egyike azon keveseknek, amelyik ellenállt a napóleoni seregeknek, látogatható műemlék. A város déli részén találjuk a Geotermia Grudziadzot, mely egy sós vizű termálfürdő.

Kruszwica

Kruszwica legfőbb nevezetességei az Egér Torony és a Gopło-tó. A város történetébe az 1922-es Rzepowski félszigeten tett felfedezések adtak mélyebb bepillantást, ahol a luzsici kultúra nyomait találták meg a Kr.e. V. századból. Később a szász goplánok telepedtek ide le, majd a IX. században a polánok és goplánok megalapozták a későbbi lengyel államot. Vizét Boleszláv uralkodása alatt 1013-ban Kruszwica a kujawi püspökség székhelye lett. Kazimierz Odnowiciel idejében a város fontos szerepet töltött be az állam újjáépítésében. 1096-ban a Gopło-tó északi partjánál Władysław Herman uralkodó és fia, Zbigniew között csatára került sor. A város az ifjú fiú oldalán állt, aki vereséget szenvedett, így a várost komoly pusztítások érték. Kruszwica soha nem tudta visszanyerni régi jelentőségét, ám az egyik építmény a hatalom visszaszerzésének próbájára utal. Ez a hatalmas Szent Péter és Pál román káptalan, ami határozottan a vajdaság legszebb román stílusú építménye. A szentélyt 1120-1140 között építették, a tó keleti partján, Grodztwo faluban. Ez egy háromhajós, kereszt alakú  gránitból és homokkőből épített káptalan. A XVI. század elején egy nagy téglatornyot építettek hozzá.

A goplánok földjének szimbóluma az Egér Torony, mely a Nagy Kázmér idejében épült XIV. századi vár megmaradt része. A várat a svédek rombolták le, a téglát építőanyagként használták fel.

A várost autóval és busszal lehet megközelíteni, a 62-es és a 412-es utakon.

Chełmno

A chemłmoi óváros a gótikus építészet gyöngyszeme,  a poroszok és keresztes lovagok fontos központja volt.

A város elődje a Kałdus faluja mellett a Szent Lőrinc Hegyen 1871-ben felfedezett Kałdus

falu melletti védvár volt. A hegyen kr.e. VII-V. századból való luzsici ereklyéket is találni, valamint egy VIII-XIII. századi koraközépkori települést, melyet a X-XI. század fordulóján a Piastok birodalmához csatoltak, és Culmen (Chełmno) latin nevet adták neki. A Chełmnoi földre a keresztes lovagok 1230-ban érkeztek, majd két évvel később egy kicsit délebbre helyezték székhelyüket a mai Starogród területére. Az új város megtartotta régi nevét. Itt várat és várost építettek, ám a várost 1239-ben áthelyezték a mai Chełmna- Rybaki területére. A starogrodi vár viszont az első keresztes-lovagi komtur székhelye lett.

A város legrégebbi épülete a Mestwina Bástya, mely a régi ciszterci – bencés kolostor helyén áll. Nem messze a bástyától találjuk a legrégebbi városkaput, a Merseburgi Kaput, melytől a Dominikanska utca vezetett, amiből a többi utca indult ki. Ezek széles keresztutcák voltak sakktábla alakzatban. A városháza dél-nyugati falán egy körülbelül 150 éves chełmnoi vessző (hosszmérték) másolata maradt fenn. A vessző, melyet a keresztes lovagok idejében Culmer Ruthe-nak hívtak 4,35 m. A Chemnoi utcák 2,5 vessző, azaz 11 méter hosszúak.

1233-ban Chełmno megkapta telepesedési jogát. Ez alapján Chełmnot a keresztes lovagok birodalmának fővásosaként tervezték, ám ezt a rangot végül Malbork kapta meg. Ám Chemno megkapta a telepesedési felsőbb bíróságot, s ilyen  előjoga még Malborknak sem volt. Ez az előjog, amit csak chełmnoi jogként ismertek, magdeburgi, flamand és magyar jogokat foglalt magába. A XVIII. századig telepesedési minta volt. Ezeken az alapokon alakult Varsó, Gdansk és Wadowice is.

A szép Visztula - menti Chełmnoban a városvédő falak kivételesen hosszú, 2270 méteres szakasza maradt meg. A főtér az egyik legnagyobb lengyel gótikus piactér, melyet a városháza épülete ékesít. Az épület 1567-1572 között reneszánsz kinézetet kapott, de a vakolat alatt az 1298-ban épült gótikus elemek is megtalálhatóak. Az épületben kapott helyet a Chemłno Föld Múzeuma, ahol a mutatós bírósági termet is megnézhetjük.

A városban a mai napig gyönyörködhetünk hat gótikus templomban. Közülük a legnagyobb a Szűz Mária felemelkedése plébánia templom. A tégla építményt 1280-1320 között építették, a magas tornyot viszont csak az 1501-es évben építették hozzá. A boltíveket tartó oszlopok közül az egyik alatt Szent Bálint ereklyéi vannak. Az ereklyék és a Chełmnoi Valentinnap miatt a várost a szerelmesek városának is hívják.

A várost az 550-es és az 1-es úton lehet megközelíteni autóval és busszal.

Biskupin

A Biskupinski-tónál van egy félsziget, s ez a lengyel régészetnek olyan, mint az olaszoknak Pompei. Ha Walenty Szwajcer nem lett volna olyan kíváncsi, lehet, hogy a mai napig nem tudnánk, mily csodás történelmet rejt a félsziget mocsaras földje. A felfedezésre 1933-ban került sor. A mocsárból gerendák és cölöpök álltak ki, amikről Szwajciar úgy gondolta, hogy régen elsüllyedt házak maradványai és szólt a Wielkopolskai Múzeumnak, ahonnan régészek egy csoportja érkezett. Egyelőre senki nem tudja, hogy a luzsici kultúra milyen népcsoporthoz tartozott. Ami nem is csoda, hisz az itteni telephely kr. e. 747-722-ben jött létre, amit az építkezéshez használt fák korából határoztak meg.  A település rekonstrukciós munkálatai évtizedek óta tartanak, melyek segítenek elképzelni, hogy is nézhetett ki itt az élet. Egy igazi utazás a múltba. 2700 évvel ezelőtt a tó szintje magasabban volt, Biskupin egy szigeten helyezkedett el akkoriban. Ez természetes védelmet nyújtott a településnek a nemkívánatos vendégek ellen. További védelem céljából fából épült földdel töltött cölöpsort építettek. A félszigeten egy régészeti múzeumot hoztak létre, amelyik védi az ókori lelőhelyet és a rekonstruált telepet is. A múzeum szervezésében sok történelmi-kulturális esemény kerül itt megrendezésre. Az egyik ilyen a Szeptemberi Régészeti Fesztivál.

A turisztikai szezonban keskeny nyomtávú vasút is közlekedik, ami Zninaból Wenecjan át jár. Az utolsó megálló Gasawa, ahol egy XVII. századi Szent Miklós templom áll.

Wenecja

Wenecja a Biskupinski-tó északi részén fekszik, ahol az utat a templom magasan lévő harangja mutatja. Azonban a város mással vonzza ide a turistákat. A középkori vár romjaival és a Keskenynyomtávú vasúti múzeummal.

Az védvár építését 1390-ben fejezték be, melynek ura a Nałeczów családból származó Miklós volt. Nem volt jó híre a nagy úrnak, hisz sok embert fogva tartott várában, ezért is kapta a Wenecjai Ördög nevet. Az építmény mostani állapota nem tükrözi hűen egykori nagyságát. A vár felújítása már tervben van, de már így is mágnesként vonzza a turistákat csakúgy, mint a modern lovagi csapatok, akik puskájukat a Wenecjai évszázados falainál élesítik.

A várfalak alatt húzódnak a keskeny sínek. Nem messze innen található a fentebb említett keskenynyomtávú vasúti múzeum, egy igazi ritkaság. A tábor és a gépek a több mint százéves Zninski keskenynyomtávú vasút történetét mutatják be, ami a virágzó években a mezőgazdasági termés szállítását biztosította Zninaba, de fontos szerepet töltött be a személyszállításban is. A több műemléki gőzmozdony között található  egy olyan öreg, amelyik még emlékszik az 1899-es évre.

A wenecjai Szent Mária Mennybemenetele templomot 1869-1872 között építették neogótikus stílusban. A templomban értékes kép gyűjteményt találunk, köztük a XIV. századi Madonna a kis Jézussal posztót.

Znin

Zninben van a történelmi Pałuki térség szíve. A hagyomány szerint Szent Adalbert testvére itt székelt. 1263-ban II János érsektől városi jogot kapott. A terület fejlődését jótékonyan befolyásolta a Borostyán útvonalon való fekvése, és a pénzverdei előjog. Znini történelmének legrégebbi tanúja a Szent Flórián plébánia templom, és itt székelt sok gnieznoi érsek is. 1795-ben klasszicista stílusban itt építették meg a püspökök székhelyét, melyhez alapanyagul a wenecjai vár téglái szolgáltak. Jelenleg a Vallási Művészet Múzeuma található itt.

A város ismertető jegye a gótikus, XV. századi városháza torony, ami a főtéren, a Szabadság téren áll. A tégla építmény a városházából maradt meg, melynek fa épülete az 1751-es tűzvész idejében leégett. A toronyban ma A Pałuki terület múzeuma van.

A pałuki-i település a motorcsónak sport fellegvára is.

Golub-Dobrzyn

A Drweca folyó jobb partját századok óta egy vár védi. A vár egy régi keresztes lovagi erőd, habár manapság inkább Anna Wazówna várnak hívják, aki III. Vasa Zsigmond testvére volt. A vár a település legérdekesebb műemléke, ahol lovagi tornákat, hangos szilveszteri mulatságokat és ékesszólás versenyeket rendeznek. Ez az egyelten ilyen jó állapotban fennmaradt keresztes lovagi vár a vajdaságban. A német lovagrend 1296-ban kezdte az erőd építését, melynek helyét a Drweca melletti hegyen nézték ki, melyet három oldalról szakadékos sziklák vesznek körül. Az építmény védelmi funkciója mellett kolostorként is működött. 1611-1625 között az említett Anna Wazówna uralkodott a vár felett, aki átépíttette a várat reneszánsz stílusban, valamint az itteni kulturális és szellemi életet támogatta. 1959-1969 között a várat újjáépítették Zygmunt Kwiatkowskinak köszönhetően, aki többek között visszahozta a középkori lovagi hagyományt Európába. Minden évben július elején a várban Nemzetközi Lovagi Tornát rendeznek, mely Kwiatowski nevét viseli.

A városfalaktól néhány tucat lépésnyi távolságra találjuk a négyszögletes főteret, ahol a legrégebbi lakóház a XVII. századból való. Itt találjuk a Pod Kapturem (a kapucni alatt) házat oszlopos folyosóval, melyet belülről egy pillér tart. A középkor óta a város legmutatósabb épülete az 1293-ból származó Szent Katalin plébánia templom. A templom a Golubi erődrendszerhez tartozott. Sok kárt okozott az épületben az 1414-es lengyelek-keresztes lovagok közötti csata, valamint 1689-ben egy villámcsapás. A templombelső legfontosabb részei az 1640-es oltár, Szűz Mária Koronázásának képével, valamint Szent Katalin és Gyümölcsoltás képekkel.

A Drweca folyó évszázadokon át országhatár volt, illetve elválasztotta egymástól Golubot és Dobrzynat. A két várost 1951-ben csatolták egymáshoz, mely területen jelenleg több mint 13000 ember él.

Strzelno

Ez a nem túl nagy városka a román stílusú építészet igazi gyöngyszeme. A Szent Adalbert Hegyen találjuk meg, mely hely már az ókorban vallási szerepet töltött be. A templomok előtt három szikla fekszik, amik előtt a kereszténység előtti időkben pogány kultuszt gyakoroltak. Az egyiken egy mélyedés van, mely egy pata és kocsikerék formájú nyom, a szekér nyomai, melyen Szent Adalbert utolsó küldetésére ment a poroszokhoz.

Strzelno a Borostyán Útvonal mentén feküdt, s ez igen komoly hatalmat adott a városnak. Ám a kisváros a történelembe a XII. század felében írta be magát, amikor is a premontrei rendet behozták ide. Az első említés az itteni Szent Kereszt templomról 1133-ból való, amikorra Jan Długosz krónikájában az első templom építését datálja. Ám a régészek az 1160-1170-es éveket tartják valószínűnek a templom építésére. A most Szent Procopius nevét viselő rotunda a legnagyobb lengyel román stílusú kör alakú építmény, és a legmagasabb műemléki csoportba sorolják. Valószínűleg azért építették, hogy a Szent Kereszt ereklyéket itt tárolják, innen az eredeti név.

A város másik szentélye, a Szentháromság Templom, jelentős mértékben elvesztette román stílusának jellegét. A homlokzat barokk stílusú, a templombelsőt is erősen átformálták. A több felújítást követően, végül visszaállították a román maradványokat. Ezért a templomban járva egy időutazáson vehetünk részt, és nyomon követhetjük az össze építészeti változtatást. A templom építését 1170-ben kezdték meg, és 1216-ban fejezték be. A legértékesebb műemlékek a figurális díszítésű oszlopok.

Strzelno a 15, 25 és 62-es számú utak kereszteződésénél található, busszal és kocsival juthatunk el erre a varázslatos helyre.

Ciechocinek

A város a Ciechocinski alföldön fekszik, a Visztula völgyében. Innen a terület enyhe klímája: sok napsütés, kevés eső, magas éves átlaghőmérséklet, gyenge szelek és alacsony páratartalom. A föld alatt azonban só lelőhelyek bújnak meg.

A városban már a XIII. századtól sópárlás folyt, majd a XIX. században két sólepárlót is építettek. 1867-ben a várost összekötötték a közeli Aleksandrowval, ami a még gyorsabb fejlődést segítette elő. 1916-ban a cári vezetés városi jogot adott. A régi időkből sok fából épült tipikus gyógyüdülői műemlék maradt fenn.

A város szakrális műemlékei közé tartozik a neogótikus plébánia templom, melyet 1877-1884 között építettek. Szintén érdekes a Szent Mihály Arkangyal pravoszláv templom. Kicsiny fa épület, de kivételes uráli stílussal. 1894-től a ciehocini kórházban lábadozó orosz katonáknak szolgált templomul.

Ciechocinekbe az 1-es útról letérve a 266-os számú úton jutunk, vasúti és busz összeköttetése is van a városnak.

Inowrocław

A várost egy sóföldön építették, ami a Cechsztynski tenger után maradt meg. A tenger ezen a területen körülbelül 225-210 millió évvel ezelőtt volt. A város a római borostyán útvonal része volt. A XIII. századtól a XVIII. századig a kujawi hercegség fővárosa volt.

1237 és 1238 között a magdeburgi telepesedési jognak köszönhetően egy új város jött létre. Kijelölték a piacteret és a városházát, megépítették a hercegi várat és a ferences kolostort és templomot, valamint a Szent Miklós templomot. 1430-ban a keresztes lovagok végigsepertek a városon, s ennek következményeként a templom is áldozatul esett.

A XIX. században a város gyógyüdülő szerepbe öltözött, ami gyors fejlődést eredményezett. A só kitermelését a poroszok kezdték meg 1873-ban, később egy erre szakosodott vállalat végezte ezt a feladatot. Területeket vásároltak és létrejött a gyógyüdülő.

A gyógypark bejárata előtt egy páva emeli fel fejét. Egy szobor, mely a napórát díszíti, melynek nyaka a virágos óralapra mutat.

Végül meg kell említeni, hogy a régészeti kutatások bebizonyították, hogy Inowrocław területén már a II. században négy lepárló működött, melyek minden kétséget kizáróan az első ilyen berendezések Európában, mi több,  lehet, hogy a világon!

Regionális termékek

A kujawsko-pomorskie vajdaság hagyományokon alapuló konyhával vár mindenkit. A régió legnevezetesebb kulináris termékei többek között az Alsó-Visztula völgyi szilvalekvár. Az itt termesztett szilva kivételes aromával rendelkezik, melyet a lekváron is érezni. Az igazi lekvár vörösréz fazékban sül.

A kulináris élvezetek résztvevői továbbá az Alsó-Visztula régiójából származó mézek, a półgesek, ami gondosan besózott, majd füstölt bőrös libafilé. A régió fő nevezetessége a kujawi Krzezycówka (Holdacska), ami egy likőr, mely nevét onnan kapta, hogy leginkább éjjel készítették.

A likőrgyártás a régió hagyományainak egyike, melyek receptjei generációról generációra szálltak. Készítenek Orzechówkat(mogyoró ízű likőrt, ami jót tesz a gyomornak), bulimiczka (galagonya virágból, jót tesz a vesének és a szívnek), fekete ribizli likőrt, dereniówka (ehető somból, melyhez szárított áfonyát adnak), dziegelówka (angyalfűvel, kardamonnal és narancshéjjal).

A régiónak saját söre is van, a nakłai világos és barna sör. Az első említés a nakłami sörfőzésről a XVI. század elejéről származik.

 

TERVEZZE MEG ÚTVONALÁT

Tervezzen egy utat
Létszám?
1
Mennyi időre?
2 nap
Ha többet szeretne megtudni, iratkozzon fel hírlevelünkre

Newsletter HU