Warsaw 15 ºC
Kapcsolat
Húsvét Lengyelországban

 Húsvét Lengyelországban- ünnepi szokások, ételek...

Amikor egy külföldi Lengyelországba látogat az Ünnepek idején – még az is, aki nem először jár ott – igazi kincsre lel.  A legfontosabb népi és vallási szokások gazdag tárházával ismerkedhet meg, a legmeghittebbektől kezdve a legmulatságosabbakig.

A hét kezdete a Húsvét előtti utolsó vasárnap, a „Virágvasárnap”, Lengyelországban „Pálmavasárnap”. Ezen a napon Jézus dicsőséges jeruzsálemi bevonulására emlékezünk.
Lengyelországban e nap a színek és formák csodálatos kavalkádja. E napon a legfontosabbak a mesébe illően szép, a papok által is megszentelt „pálmák”, melyek elengedhetetlen elemei a „kotki” és a „bagniątka”, azaz barkák, melyek valójában a fűzfa rügyei. Ezekhez a díszes „Pálmák”-hoz, melyekre virágokat és szalagokat is aggatnak, számtalan szokás kapcsolódik:

-  Az állatokat a „Pálmákkal” kergették ki a mezőkre, hogy ezzel megvédjék a gazdaságot a szerencsétlenségektől.
-  A szent képek mögül elővették a tavalyi „Pálmákat”, melyeket elégettek, ezzel szimbolizálva a régi ciklus lezártát és az új kezdetét.

Ezen a napon Lengyelország szerte versenyeket rendeznek, melyeken mindenki bemutathatja sajátkészítésű pálmáját. Részt vesznek ezeken népművészek és amatőrök, egyéni és csoportos nevezők (családok, iskolai osztályok, társadalmi szervezetk csoportjai). A versenyeket települések, múzeumok, népművészeti szervezetek, plébániák szervezik.

Nagyszerdán Lengyelországban a Krisztust eláruló apostolnak, Júdás elégetésével, templomi toronyról való ledobásának vagy vízbefullasztásával emlékeznek az eseményre. A Júdást megtestesítő bábunak a zsebébe 30 üvegszilánkot raknak (a 30 ezüstpénzt szimbolizálva), majd örömünnep – táncok és dalok – mellett megsemmisítik.

Nagycsütörtök az utolsó vacsora napja. Kenyértörés szertartása. Ilyenkor elnémulnak a templomi harangok, a ministránsok kereplővel helyettesítik a harangzúgást. Lengyelországba ezen a napon a templomokban leleplezik – a korábban elkészített – Krisztus sírját, melyhez a következő napokon zarándokok érkeznek.

Nagypéntekhez kapcsolódik az egyik legrégebbik szokás, amikor az emberek a legközelebbi folyóhoz sétáltak, hogy megtisztulva (a víz gyógyító erejének köszönhetően) térjenek haza. A nagypénteki böjt idején a legendásan finom lengyel pácolt hering látható a legtöbb terített asztalon, melynek sokféle elkészítési módja létezik s melyek egy része családonként, generációról generációra változik.

Egy turista számára a legkülönlegesebbnek mégis a Nagyszombat hat. Ez az Étel megszentelésének napja. Régebben az ételeket a papok otthon áldották meg, majd azokat átvitték a templomokba. Manapság e szokás szimbolikusan maradt fönn, hisz az emberek minden fontosabb szent ételből tesznek egy kevesebb egy kosárkába, melyet általában kézi hímzésű, fehér kendővel takarnak el. A városok templomaiba igyekvő emberek kosárkáinak tartalma igen színes. Van bennük sütemény, pékáru, „kiełbasa”, azaz lengyel kolbász, egy szelet szalonna, fűszerek, torma, só és természetesen az elengedhetetlen hímes tojás. Kosár tartalma szintén nem véletlen, mindnek van szimbolikus jelentése.

„Pisanki” – azaz hímes tojások, melyek díszítésüknek köszönhették különlegességüket. A tojások általában egy színűek (olyan színezékekbe mártották őket, amelyek növényektől vagy zöldségektől pl. a hagyma héjától lettek színesek). A rajtuk látható mintákat viasszal készítették. A legrégebbi motívumok a nap, a hold, a csillagok voltak, azaz a régi népek „élet jelképei”. Manapság főleg a nyuszi, a bárány, a virágok a jellemzőek illetve a XX. századtól már a feltámadt Jézus képe is.

A kosárban található tojással kapcsolatban vannak vallási hivatkozások is. Az egyik szerint Mária Magdolna Krisztus feltámadásának hírén érzett örömével hazatérvén látta, hogy a korábban nála levő tojások pirossá váltak, majd ezeket később az apostoloknak átadva, azok fehér galambbá váltak, mely a feltámadás szimbóluma volt. A másik szerint Mária készített ilyen díszes tojásokat a kis Jézusnak, hogy azzal örömöt szerezzen neki.

Kis bárányka – Krisztus szenvedéseinek szimbóluma

Torma – A szenvedések végét jelentő öröm jelképe

Kenyér – Az Isteni áldás, jóllakottság, gazdagság és jólét jelképe
(Kenyértörés – a megosztozás öröme, a barátság és a vendégszeretet jelképe)

– nagyon fontos szimbólum, a tisztaság, állandóság és szentség jelképe

Ezen felül találhatunk még a kosárban süteményeket, lengyel kolbászt, azaz „kiełbasa”-t, és szalonnát is.

A Húsvét Vasárnap meghitt családi körben, csöndben telik. A reggeli a már korábban megszentelt tojások egymással való megosztásával kezdődik. Ilyenkor minden jót, egészséget, boldogságot, sikereket kívánnak a családtagok egymásnak. Az asztal rengeteg finomság található többek közt a már korábban megszentelt ételek-mint a húsvéti sonka,tojás; illetve barszcz,  két elengedhetetlen húsvéti sütemény a vaníliás- csokoládés-mandulás ízesítésű Babka és a lekvárral-mogyoróval vagy mandulával, marcipánnal ízesített Mazurek.

Egy igazán bájos szokás Lengyelországban az is, hogy a reggeli után ajándékokat /apróságokat/ dugnak el, melyeket a gyerekek találnak meg.
Szintén e naphoz kötődik az a legenda, miszerint a korai harangok hangjait azért szólaltatták meg, hogy felébresszék a Tátrában nyugvó lovagokat, illetve hogy a fösvény és megkeményített szívű emberek szívét meglágyítsa.

Śmigus-dyngus Húsvét hétfőn. A Śmigus eredetileg arról szólt, hogy fűzfavesszővel veregették egymás lábát illetve kölcsönösen leöntötték egymást vízzel, így szimbolizálva a tavaszi - illetve később a bűnöktől való megtisztulást. A lányok locsolása a manapság is szokás és még mindig él a babona, miszerint, aki nem hagyja magát locsolni, annak nem lesz udvarlója egy hamar.
A Dyngus pedig abból a régi szokásból ered, hogy tavasszal az emberek meglátogatták rokonainak, távoli családtagjaikat, melyek során finomságokkal kínálták meg őket, kisebb ajándékokat adtak nekik. Ehhez a szokáshoz a későbbiek folyamán népi illetve vallásos énekek is társultak. A szívélyes vendéglátás ezért a mai napig fennmaradt, és a szeretet egyik legszebb jelképe maradt.

A Húsvét hétfő igazán mulatságos és szeretettel teljes, főleg vidéken, ahol a hagyományok még erősen élnek.

Húsvéti ételek (Opolei régió)

ÓLENGYEL MAZUREK

Hozzávalók:
350 g  vaj
120 g liszt
350 g átszitált liszt
5 főtt, reszelőn megreszelt tojás sárgája
egy kevés reszelt citromhéj
egy pici só
dzsem lehet különböző ízű, pl.  eper, sárgabarack

Hozzávalók a cukormázhoz:
200 g porcukor
kevés forró víz
citromlé
1 stampedli rum vagy likőr

Elkészítés:
Elkészítjük a tésztát, 2/3-át kinyújtjuk és rásimítjuk a kikent sütőlapra. A tészta megmaradt részéből ceruza vastagságú hengereket formálunk, és rácsos alakban rátesszük a tésztára. 200 fokon kb. 40 percig sütjük. A sütés után a rácsokba beletesszük a dzsemet, utána pedig az egészet bevonjuk cukormázzal.
Cukormáz:  
200 g porcukrot kevés forró vízzel simára keverünk, hozzáadjuk a citromlevet és a rumot vagy likőrt. Gondosan elkeverjük, és 80 fokig hevítjük, majd még forrón rákenjük a kész süteményre.

GRZANIEC WIELKANOCNY (húsvéti sütött finomságok)

Hozzávalók 5-6 személyre:
200-300 g sovány bacon szalonna
300 g lengyel kolbász ( vagy fehér kolbász)
300g sonka vagy füstölt tarja
2-3 tormagyökér
8 főtt tojás
6-8 nyers tojás
só, bors, ízlés szerint

Elkészítés:
A bacont, a kolbászt és a tarját csíkokra vágjuk.  Először, a bacont sütjük meg olajon, hozzáadjuk a nagy lyukú reszelőn lereszelt tormát, azután hozzátesszük a kolbászt és a tarját, majd az egészet lassú tűzön megsütjük.  A végén hozzátesszük az egyenként nyolc darabba vágott főtt tojásokat, valamint a nyers tojásokat,(melyeket előzőleg egy edénybe ütöttünk fel) majd az egészet egy rövid ideig sütjük, összekeverjük, hozzáadjuk a sót, borsot, ízlés szerint.          

ÓLENGYEL HÚSVÉTI  ŻUREK

Hozzávalók:

Rozslisztből készült savanyú lé
1  csokor zöldség(zeller, petrezselyem és póréhagyma)
2-3 szárított erdei gomba
vöröshagyma
50 g füstölt baconszalonna
néhány db szegfűbors, szemes bors  és babérlevél
2 cikk fokhagyma
összezúzott borókabogyó
1 mokkáskanál majoránna
4-5 pohár víz

Elkészítés:
A gombából és a zöldségekből készítsünk egy erős levest. A levest szűrjük le, de a gombákat vágjuk fel csíkokra és tegyük vissza a zöldséglébe, adjuk hozzá a babérlevelet, a szemes borsot, a szegfűborsot, az összezúzott borókabogyót és egy kicsit főzzük össze. Az így elkészített zöldséglevesbe szűrőn keresztül öntsünk bele annyi rozslisztből készült savanyú levet, hogy enyhén savanyú legyen, főzzük össze, adjuk hozzá az előzőleg felkockázott és megsütött baconszalonnát, valamint a kockára vágott vöröshagymát, fokhagymát, ízlés szerint sózzuk és borsozzuk meg.  A húsvéti levest főtt krumplival vagy krumplipürével, borssal, majoránnával és apróra zúzott, vajon megfuttatott hagymával, valamint egy fél főtt tojással és fehér kolbásszal tálaljuk.
                
HÚSVÉTI SALÁTA

Hozzávalók:
5 keményre főtt tojás
100 g torma
200 g sonka vagy lengyel (fehér) kolbász
2 evőkanál tejföl
só, cukor, citromlé, ízlés szerint

Elkészítés:
A főtt, héjától megtisztított kemény tojásokat és a sonkát/kolbászt felkockázzuk.   

A tormát lereszeljük és összekeverjük a sonkával és a tojással.                                                                                         

Hozzáadjuk a tejfölt, a z ízlés szerinti sót, cukrot, citromlevet és még egyszer jól összekeverjük.

 

 

TERVEZZE MEG ÚTVONALÁT

Lengyel Idegenforgalmi Szervezet ul. Chałubińskiego 8, 00-613 Varsó, Lengyelország
Ha többet szeretne megtudni, iratkozzon fel hírlevelünkre