Warsaw 6.1 ºC
Kapcsolat

 „Lengyel, magyar két jó barát, együtt harcol, s issza borát”

Ez a régi mondás valószínűleg Tarnów és Magyarország több évszázados közös történelmében gyökerezik. E kötelék a város 1330-as alapítása idejéig nyúlik vissza. A város elhelyezkedését döntően befolyásolta, hogy két fontos kereskedelmi útvonal kereszteződött itt, melyek közül az egyik éppen Magyarországra vezetett. Tarnównak kellett őrizni ezt az útvonalat, valamint beszedni a kereskedőktől a várost megillető vámokat és adókat. A város fejlődése a kereskedelmi kapcsolatok intenzitásától függött. A Magyarországgal való viszony nem mindig volt jó. 1441-ben a magyar főurak megtámadták Tarnówot, kifosztották és felgyújtották a várat. Ennek ellenére, nem egész kilencven év múlva Jan Kochanowski, Tarnów akkori főura a lengyel király elégedetlenségére vendégül látta a várában az országából száműzött Szapolyai János magyar királyt. Szapolyai itt készítette elő a magyar trónra való viszszatérésének tervét. Jan Kochanowski hadserege többször harcolt együtt a Magyar seregekkel, védve a határokat a török támadásoktól.

Mindkét nép szívéhez legközelebb Tarnów szülötte, Bem József – a kitűnő parancsnok, a lengyel és magyar szabadságharc hőse - állt.

Tarnów tiszteletbeli polgára lett a magyar származású Lippóczy Norbert, aki életét összekötötte városunkkal. A XX. Század elején a tokaji bor legnagyobb lengyel importőre volt. Köszönetképpen a segítségért, amit a lengyelek közül elsőként Tarnów lakosai nyújtottak a magyaroknak 1956 márciusában, Lippóczy az Egyházmegyei Múzeumnak adományozott egy különösen értékes népművészeti gyűjteményt.

Tarnówban született meg az első Lengyel-Magyar Baráti Társaság is. Tarnów mai kapcsolatai a magyarsággal rendkívül intenzívek és szívélyesek, melyek egyik bizonyítéka az Írott Szó Alapítvány és Sepsiszent-györgy város által Tarnównak ajándékozott Székely Kapu. A tarnówi Városházán többször is megtartották a Magyar ünnepeket, többek között a népek tavasza 150. évfordulóját, valamint megnyitották a magyar államalapítás ezeréves évfordulójának lengyel ünnepségsorozatát.

 Bem József tábornak - Lengyelország és Magyarország hőse nyomában

Bem József tábornok, Lengyelország és Magyarország nemzeti hőse Tarnów Burek nevű elővárosának egyik házában született (az előváros neve a „bruk” szóból ered, amely macskakövet jelent, s a ma is működő vásárteret burkolta).

Bem József keresztségét és születési dátumát a tarnówi katedrálishoz tartozó egyházközség anyakönyvébe jegyezték be (1794. március 14). Kerületi Múzeum gyűjteményei közül találhatóak Bem József tábornak életével és katonai tevékenységével – kapcsolódó emléktárgyak – lengyel novemberi felkelés, emigráció Franciaországban, Nemzetek tavasza Magyarországon, ahol az erdélyi hadsereg hadvezére volt és az emigráció Törökországban, ahol 1850 december 10-én meghalt Aleppoban (mai Sziria). Bem József tábornok hamvait 1929-ben szállították át ünnepélyes keretek között Lengyelországba, szülővárosába Tarnówba és a Strzelecki Park impozáns mauzóleumában helyezték el.

Figyelemre méltó a tábornok Wałowa utcai szobra – a magyar kiránduló csoportok látogatásának fő célpontja - is, valamint a Petőfi téren álló székely kapu. A Stary Sączban lévő mellett ez a második ilyen kapu Lengyelországban.

 Érdemes hozzátenni, hogy a Tarnówi Körzeti Múzeum gyűjteményében az Erdélyi Körkép részletei is megtalálhatók, melyet magyar megrendelésre, Jan Styka vezetésével festettek 1897-ben. A 120 méter hosszú és 15 méter magas képet később részekre szabdalták. A mű darabjainak egy része a tarnówi múzeum tulajdona, így többek között az a legnagyobb, 3,85m x 3,28m-es részlet is,mely a Bem József tábornok által vezetett magyar sereg hátvédjét ábrázolja az 1849. március 11-ei nagyszebeni csatában.

További információ: www.tarnow.travel

                                                                                                

 

 

 

TERVEZZE MEG ÚTVONALÁT

Ha többet szeretne megtudni, iratkozzon fel hírlevelünkre