1 HUF = 0.01 PLN

Krakkó osztrákok építette erődvonalát a sárga-fekete-sárga jelzésű útvonalon haladva tekinthetjük meg.

A felosztott Lengyelország időszakában (1795–1918) Krakkó mindössze 7 km-re feküdt az orosz határtól, s egyben osztrákok építette erőddé is vált 1854-től kezdve.

A technika fejlődésével és a lőtávolság növekedésével azonban az erődítmények egyre jobban elavultak, így 1878 után védőgyűrűt emeltek a városközpont körül. 1914-ben a krakkói erőd külső gyűrűje 32 hadegységből állt, köztük páncélosok és gyalogosok is. Az építmények egy része sajnos megsemmisült a XX. század második felében, ám a fennmaradt részek méltó emléket állítanak a kor építészetének és az erődrendszer nem hétköznapi volumenének.

Krakkó osztrákok építette erődvonalát a sárga-fekete-sárga jelzésű útvonalon haladva tekinthetjük meg. Az egyik szakasz a „Mogiła”-erődtől vezet Salwadorig, a másik – a Visztula jobb partján – a „Lasówka”-erődtől a „Szent Benedek”-erődig. Az útvonal így végigvezet a védegységek mentén, az egykori hadi úton.

Alapvetően gyalogos vagy kerékpáros megtekintésre gondolták ki a jelzett útvonalat, azonban autóval is könnyen elérhető a látnivalók nagy része. Gyalogtúra esetén számolnunk kell azzal, hogy az egykori hadi út bizonyos szakaszai mára a krakkói külvárosi forgalmi rendszer szerves részei lettek. Megjegyzendő, hogy míg egyes erődök szabadon látogathatóak, mások megtekintéséhez a tulajdonos engedélye szükséges, és vannak nem látogatható részek is.

A lakott erődök különböző funkciókat töltenek be: az „Olszanica”- (a Wolski-erdőtől nyugatra) és a „Grębałów”-erődben (ul. Kocmyrzowska) például lovardát alakítottak ki. Az előbbiben cserkészszállás is működik, a „Zielonki”-erődben pedig a Hotel „Twierdza” (magyarul ’erőd’). A hotel és a kielcei főútvonal mentén álló „Węgrzce”-erőd mellett is lőtér üzemel.

Nowa Hutában is találhatóak egymáshoz közel épült erődök: a „Batowice”-erőd a „Złoty Wiek” lakótelepen, a „Mistrzejowice”-erőd a Piastów lakótelepen, valamint a „Krzesławice”-erőd (mely egyben II. világháborús mártír emlékhely is) és a fent említett „Grębałów”.

Érdeklődés övezi még a városrész egyéb erődítményeit is: többek közt a „Prokocim”, „Rajsko” (gyönyörű kilátással Krakkóra), „Skotniki” erődöket, valamint az egyik legrégebbit, a Lasoty-dombon (Krzemionki) álló „Szent Benedek”-lövészerődöt, mely egyedülálló példája a XIX. századi építészetnek.

A középkori városfal nagy részét lerombolták a XIX. század elején, amikor is a krakkói szenátus egy nyitottabb város koncepciója mellett döntött, parkosítással egyetemben – ennek eredménye a centrumot övező Planty is. A nyolc városkapu közül napjainkra csak a Florián-kapu maradt fenn, a 39 bástyából csupán három áll, az egykor 10 méter magas és több mint 2 méter széles erős falakból pedig alig pár rész. A fénykorában 8 méter mély és 20 méter széles várároknak mára nyoma sem maradt. Az idők próbáját szerencsére kiállta a Barbakán, a XV. századi védőbástya-építészet példája.

 

Az I. világháború kitörésének 100. évfordulójáról itt olvashat bővebben.

TERVEZZE MEG ÚTVONALÁT

Tervezzen egy utat
Létszám?
1
Mennyi időre?
2 nap
Ha többet szeretne megtudni, iratkozzon fel hírlevelünkre