Warsaw -1.1 ºC
Kapcsolat
Technikai emlékek a Sziléziai vajdaságban

Felvonók tornyai, bányakürtők, meddőhányók. A felső-sziléziai táj efféle elemei lassan a múltba hanyatlanak. Eltűnnek a bányakürtők a meddőhányókat mind gyakrabban növi be a burjánzó növényzet, egyre kevesebb vörös falú bányásztelepet látni. Érdemes azonban megmenteni a feledéstől néhány olyan helyet és olyan berendezést, amely nemrégiben még e vidék büszkeségét és gazdagságát jelentette. A nagyipar sziléziai fejlődése a XVIII. századdal vette kezdetét, amikor is a porosz hatóságok a bányászati és kohászati ügyek kezelésére külön hivatalt hívtak életre Friedrich Wilhelm von Reden gróf vezetése alatt. Az állami vállalkozások mellett, mint amilyen a chorzówi Királyi Kohó volt, az akkori legnagyobb Vaskohó az európai kontinensen, a XIX. században számos vas- és cinkkohó, bánya és egyéb nehézipari üzem jött létre, amelyek magántulajdonban voltak, többek között a Donnersmarck, a Ballestrem, a Schafgotsch és a Hohenlohe család tulajdonában. A jelenlegi Sziléziai vajdaság területén felvirágzott a textilipar is. különösen Bielsko-Bialában és Czesto-chowában. Bielsko-Bialát „az észak Manchesterének" is nevezték.
A felső-sziléziai nehézipar két évszázadon keresztül technikai, gazdasági és szociális értelemben is élen járt Európában. Azokban az üzemekben, amelyeket ma többnyire újrahasznosítanak, sok olyan figyelemre méltó technikai emlék maradt fenn, amelyek mára a Sziléziai vajdaság turisztikai látnivalóinak számát szaporítja. Szeretettel várjuk tehát látogatóinkat azokon a helyeken, amelyeken megállt az idő.


BIELSKO-BIAŁA
Technikai és Textilipari Múzeum (ul. Sukiennicza) Karol Büttner 1868-ból származó régi gyárában kapott helyet (a második világháború után Bewelana üzemnek hívták).
Textilipari gépek kiállítása a XIX. század végéről és a XX. század elejéről, fonodai,   előkészítő   üzemi,   szövödei   berendezések,   kalapgyártáshoz szükséges gépek. A kiállítást Bielsko-Biala ipartörténetének szentelték.
A rekonstruált faépületben kapott helyt egy bielskoi posztókészítő mester lakása és műhelye.
TECHNIKAI ÉS TEXTILIPARI MÚZEUM
www.muzeum.bielsko.pl

TAKÁCSHÁZ MÚZEUM
www.muzeum.bielsko.pl

BYTOM BOBREK
Az egyik legnagyobb kohó Felső-Sziléziában, a termelés itt a XX. század kilencvenes éveinek közepén állt le. Épületei közül kiemelkedik az 1900-ból való régi erőmű építészeti megoldásokban gazdag, historizaló stílusban emelt épülete, valamint a nagy kemence együttese a régi kohó központi részében.


CHORZÓW
ERZSÉBET TÁRNA (eredeti nevén Henrik tárna), ul. Karolinki, 1908-ban épült, értékes építészeti  együttest alkot.
Az egyes épületeket (a kapusfülkét, a tárna felső részét) romantikus elemekkel átszőtt neogótikus stílusban tervezték. Az tárna szállítási és szellőzési mellékfunkciókat látott el 1984-ig. Az utóbbi években átépítési munkálatok vették kezdetüket, amelyeknek célja az objektum gasztronómiai célokra történő hasznosításának elősegítése.


CZESTOCHOWA
A czestochowai régi gyufagyárban a mai napig hagyományos módszerekkel, régi gépeken gyártják a gyufát, a XX. század eleje óta. Telefonon történő előzetes egyeztetés alapján a teljes gyár megtekinthető.
GYUFATÖRTÉNETI MÚZEUM


CZELADZ
A RÉGI SZATURNUSZBÁNYA ÉPÍTMÉNYEINEK EGYÜTTESE

Különösen figyelemre méltó: a kazánház épülete 1885-ből, az l-es tárna bejárati épülete az 1890 -1901-ből való felvonótoronnyal, a márkázó műhely 1907 - 1911-ben emelt épülete. Szép építészeti megoldásaival kitűnik az erőmű 1903-ban készült épülete a benne megmaradt régi elektromos gépekkel együtt (többek között például egy 1920-ból való generátorral).


DABROWA GÓRNICZA
A VÁROSI BÁNYAFELÜGYELET MÚZEUMA
A dabrowaiak anyagi kultúrája;
A XIX-XX. század dabrowai ipara;
Adam Piwowar, a város első polgármestere;
110 éves a bányásziskola Dabrowa Górniczában;
A vidék története;
A felső-sziléziai szénmedence geológiája;
Kőzetek és kövületek.

GLIWICE                                                       '
A GLIWICEI KOHÓ, 1791 és 1796 között óriási kohó épült itt, amelyet koksszal fűtöttek. Ezt a berendezést a kitűnő szakember, J. Baildon és F. Wedding közreműködésével helyezték üzembe az európai kontinensen a maga nemében elsőként. A kohó első időszakában hadianyag-gyártással foglalkozott, 1815 után pedig öntöttvasból készült hidakat, kazánokat és gőzgépéket állított elő,   valamint művészi öntvényeket  is  készített.
A nyersanyagok és a késztermékek üzemen belüli szállítását a Klodnicai-csatornával   összekötött  vízáramlás révén oldották meg. A kohó tevékenységét a Technikai Berendezések Gliwicei Gyára folytatja, amely emelőgépeket, tengeri hajókon és az iparban használatos szivattyúkat, valamint vasból és bronzból készülő öntvényeket állít elő. Itt készült többek között a Sziléziai felkelők és Wojciech Korfanty Katowicében lévő szobra, valamint StanisIaw Wyspianski krakkói emlékműve is.
Megmaradt a régi kohó térbeli elrendezése valamint a gyártóműhelyek egy része XIX. század első feléből, ez utóbbiban múzeumot rendeztek be.
MŰVÉSZI ÖNTVÉNYEK ÜZEMRÉSZE
44-100 Gliwice, ul. Robotnicza 2
Állandó kiállítás: A Gliwicei Kohótól a Technikai Berendezések Gliwicei Gyáráig.
GLIWICEI RÁDIÓÁLLOMÁS
a régi rádióállomás épületegyüttese vörösfenyőből készült antennaárboccal, amely 110 m. magas és körülbelül 1930-ban készült.


KATOWICE
ALFRÉD BÁNYA
A város északi részén, a Siemianowice Slaskie fel vezető út mentén található a régi Alfréd bánya építményeinek együttese, amely afféle ipari építészeti skanzent képez. Az egyes épületek 1834-ben épültek. Az első világháború után az Alfréd tárnát kikapcsolták a termelésből, s az 1921 és 1930 közötti években az ipari épületeket lakóépületekké alakították át. Az egyes épületek a pl. Alfreda 1-13. címeken találhatók. Legjobban megmaradt a régi kovácsműhely (12. szám), a régi felvonógépház (9. szám), valamint a régi mérlegház(3. szám).
A város délkeleti részében található továbbá két olyan munkástelep, amely kivételes városépítészeti értéket képvisel.
GISZOWIEC (Gieschewald)
1906 és 1914 között emelt lakóépület-együttes építését Anton Utheman, a Giesche Örökösei Bányászati Társaság igazgatója kezdeményezte. Hazánk területén ez az egyetlen úgynevezett város-kert urbanisztikai koncepció megvalósulása (Ebenezer Howard elvei alapján). Akkoriban egy különálló házacskákból álló erdei kolónia jött létre, 600 munkáscsalád és 30 hivatalnokcsalád részére (ez mintegy 3500 személyt jelentett). A telephez tartozott kereskedelmi és szolgáltató pavilon, iskola, erdészlak, fogadó és mosoda is. Az egyes lakóépületeket a sziléziai népi építészet motívumainak felhasználásával tervezték meg.

NIKISZOWIEC
A Nikiszowiecben lévő lakótelep a XX. század eleji munkáskólóniák példája. A telepet 1908-1918-ban építették az amfiteátrum nézőterének mintájára: az összes utca a színpadhoz fut össze, ami esetünkben egy neobarokk templom előtti tér. Stílus szempontjából az épületegyüttes igen egységes, s a modernista építészet érdekes példáival szolgál. Ebben a környezetben forgatták Kazimierz Kutz   ismert  filmje,  A korona  gyöngye  jeleneteinek  jelentős   részét. A nikiszowieci lakótelep G. és E. Zellmann, charlottenburgi testvérpár tervei alapján épült.

PULASKI TÁRNA WIECZOREK BÁNYA, ul.Szopienicka58
A régi Carmer tárna építményeinek együttese valaha a Georg von Giesches Erben  (vagyis   a  Georg  von  Giesche  Örökösei)   társasághoz  tartozott s Katowice területén ez a legérdekesebb ipari építészeti  műemlék. A tárnabejárat, a márkázó műhely, a gépterem, a víztorony és a fürdő különálló épületeit 1905-1907-ben emelték az építészeti historizmus stílusában, de már bizonyos szecessziós elemekkel, a charlottenburgi E. és G. ZiIImann testvérpár tervei szerint.
1908-ban a technika akkori legújabb vívmányait használták föl: villamos árammal  működő felvonógépet  és  elektromos  mozdonyt  a  föld  alatti szállításhoz.

EMINENCJA BÁNYA, ul. Chorzowska 111
Az Eminencja bánya régi építményeinek együtteséből kiemelkedik a régi kazánház és a kompresszorház a víztoronnyal egyetemben. Ezt az objektumot 1905 és 1908 között emelték az építészeti historizmus stílusában, s kitűnik érdekes építészeti megoldásaival, valamint a díszítéséhez fölhasznált zöld, mázas cserepekkel. 1987-ben az épületet fürdővé alakították át, a szükséges berendezésekkel együtt.

KATOWICE SZOPIENICE

A RÉGI UTHEMANN KOHÓ, ul. Reiffa
Az épületegyüttes 1906-1912-ben készült a charlottenburgi E. és G. Zillmann testvérpár tervei szerint, s kitűnik belőle a víztorony, a hivatali épület, a márkázó műhely, a raktár és a portásépület.

A RÉGI LIERS ÓNÖNTÖDE és ónhengermű, ul. Rozdzienska
A legérdekesebb hengermű az 1903 és 1917 közötti évekből. Az épületen belül megmaradtak a régi, gőzzel hajtott hengerlőgépek. Múzeum-szoba is található benne.

LAZISKA GÓRNE
A BÁNYÁSZHAGYOMÁNYOK SZOBÁJA
a Bátor Boleszláv Kőszénbányában
43-174 Laziska Górne, ul. Pstrowskiego 12
Az állandó kiállítás a kőszénbányászat fejlődését és a bányászok életét mutatja be Laziska vidékén

MYSLOWICE
KÖZPONTI TŰZOLTÓMÚZEUM
41-400 Myslowice, ul. Stadionowa 7A
www.cmp-muzeum.pl
Állandó kiállítások: Lóvontatású tűzoltójárművek, tűzoltóautók, tűzoltó felszerelés, lengyel és külföldi tűzoltók védőeszközei és egyenruhái;  jelzések  a  tűzoltóságokon,  jelvények és kitüntetések. Myslowice századai.


PALOWICE (Leszczyny nagyközséghez tartozik)
A hajdani Waleska vaskohóból, amelyet 1840-ban épített a környező erdőkben Franciszek Winckler, megmaradt a többkemencés berakó felvonótornya. Ezt az értékes ipari műemléket 1974-ben restaurálták.
POREBA
A XVIII. század végén keletkezett itt egy vaskohó, amelynek nagy kemencéjét faszénnel fűtötték. A régi öntödéből megmaradt az 1798-ből származó berakótorony, valamint a régi üzemcsarnokok. A toronyban múzeum található (ennek kiállítását azonban időlegesen átvitték a helyi művelődési házba).


PSZCZYNA
A SZILÉZIAI SAJTÓ MÚZEUMA
43-200 Pszczyna, ul. Piastowska 26
A sziléziai újságírás története, nyomdagépek a XIX. századból és a XX. század elejéről.


RADZIONKÓW

KENYÉRMÚZEUM
41-922 Radzionków, ul.Nalkowskiej 5
www.muzeum-chleba.pl
Állandó kiállítás: pékipari gépek és felszerelések, a Kenyér című film vetítése.


RUDA SLASKA
A RÉGI FIZINUS KOLÓNIA, amely 1860-ból származik, az egyik legrégebbi munkástelep Felső-Sziléziában. Az Isteni Áldás bánya munkásai számára épült telep gazdasági épületrészekkel ellátott   földszintes ikerházakból áll. A környező zöldterülettel és a közelben álló evangélikus templommal érdekes városépítészeti kompozíciót alkot. A telepen ez idő szerint értékmegőrző munkálatok folynak.
AZ ANDRZEJ TÁRNA TÁRNATORNYA, ul. Szyb Andrzeja, 1870-ben épült az Isteni Áldás bánya területén, amely a Henckel von Donnersmarck családé volt, és 1926-ig termelt. Az Andrzej tárna a második világháború után a Pokój Kőszénbányákhoz  tartozott, s 1969-ben teljesen beszüntették benne a kitermelést. A toronynak védőbástya-formája van, s a maga nemében hazánk területén az egyetlen ilyen jellegű ipari építészeti objektum.

A FRANCISZEK TÁRNA ÉPÍTMÉNYEGYÜTTESE
ul. Konopnickiej, a XIX. század második felében keletkezett. A következő épületek maradtak fenn: a gépészeti tárnabejárat, a fűtőház, a fűrészmalom, az istálló, a tűzoltóság, a műhely, a víztartály és a márkázó; ezek építészeti megoldásai igen figyelemre méltók.


RYBNIK
AZ IGNACY-HOYM BÁNYA
Niewiadomban (ul. Ignacego Moscickiego 3)
1792-ből származik, s ma a Rydultowy Ruch  II. bánya  részét képezi a műemlék-objektumokból a következők maradtak meg: a Türnadl tárna épülete 1830-ből, a víztartály, a gőznyomással hajtott felvonók a Glowacki és a Kosciuszko tárnában. Lehetőség van arra, hogy a látogató 400 méterrel a föld alá ereszkedjék.
A Városi Múzeumban (Rynek 18) speciális járatokkal kialakított állandó kiállítást szenteltek a bányászatnak.
SIEMIANOWICE SLASKIE, ul. Rutkowskiego
A FIZINUS TÁRNÁK. 1871-ben a. Laura vaskohó számára építették ki a Fizinus tárnákat, amelyekben a XX. század elején gőzmeghajtású felvonókat helyeztek üzembe (e gépek egyike ma a zabrzei Szénbányászati múzeumban található). A hajdani bánya építményei közül megmaradt a márkázó műhely és a fürdő épülete.


SWIETOCHLOWICE
1873-ban gróf H. Guido Henckel von Donnersmarck alapította meg itt a Deutschlandbányát a közelben lévő Falwa (jelenleg Flórian) vaskohó szénnel való ellátása céljából.
A bányát 1922-ben Niemcy (azaz Németország) bányává keresztelték át. 1937-ben kapta a Polska (azaz Lengyelország) nevet. Értékes műemlék az 1908-ban épült tárnabejárat. A torony belsejébe Kopp típusú állófelvonót szereltek be, amelyet 1908-ban a a zabrzei Donnersmarckhüttében és a berlini AEG-ben állítottak elő. Ez a berendezés országos mértékkel mérve egyedülálló.
SWIETOCHLOWICE-LIPINY
ÓNBANYA
Az egyik első ónöntöde Felső-Sziléziában, a hajdani üzemből csak a 1858-59-ben épült hengermű-együttes maradt fenn. Ez a hengermű 1900-ben a legmodernebb ónhengermű volt Németországban, amelyet 11 gőzgéppel szereltek föl, s ezek 18 hengerlőgépet hajtottak meg. Megmaradt néhány gőzmeghajtású gépezet és régi hengerlőgép. Megmaradt továbbá az épület eredeti architektúrája.


TARNOWSKIE GÓRY
Vízelvezető aknákat a Tarnowskie Góry-i bányákhoz már a XVI. századtól kezdtek vájni. A víz elvezetése volt ugyanis a legnehezebb feladat, amellyel a bányászati munkák során ezen a vidéken találkoztak.
FEKETE PISZTRÁNG AKNA
Reptyben, a park területén található annak a leghosszabb és legmélyebb aknának a 600 méteres szakasza, amelyet ezen a vidéken 1821 és 1835 között építettek ki. A turistajáratot 1957-ben tették hozzáférhetővé, ezen mintegy 25 méteres mélységben csónakon utaznak a látogatók az Ewa tárnától a Sylwester tárnáig, idegenvezető kíséretében.
Repecki park, Ewa és Sylwester tárna
www.promarcos.eom.pl/smzt

AZ EZÜSTTARTALMÚ ÉRCEK MŰEMLÉK-BÁNYÁJA
a régi, XVIII-XIX. századból való Fryderyk bánya járatait és aknáit foglalja magában. Ebben a bányában állították üzembe 1788-ban az egyik első gőzgépet az európai kontinensen.
A bánya látogatása 1976 óta lehetséges, és a következőket tartalmazza: látogatás a múzeumi teremben, bányászati aknafelvonóval leereszkedés 40,5 m mélységbe, egy 1700 m hosszú útvonal végigjárása a természetes állapotukban megőrzött olyan  aknacellákon és  folyosókon keresztül, amelyek természetesen kellőképpen ki vannak világítva. Az út 270 méteres szakaszát csónakon teszik meg a látogatók a régi vízelvezető aknában. A  műemlék-bányától   nem  messze  található a gőzgépek   skanzenje (felvonógépek, gőzmozdonyok és lokomobilok a XIX. és a XX. századból).
42-600 Tarnowskie Góry, ul. Szczensc Boze 52
www.promarcos.com.pl/smzt


TYCHY - SÖRGYÁR és MÚZEUM

Az első sörgyárat Tychyben valószínűleg 1629-ben a Promnitzok, Pszczyna akkori urai alapították. A XVIII. század vége felé épültek itt az első kőépületek. 1861-ben a hercegi építészeti terv alapján épült itt az az épületegyüttes, amelyet kifejezetten a legújabb technológiával folytatott sörgyártásra szántak. Megmaradt a régi sörgyár térbeli elrendezése, továbbá néhány,  a XIX.  század második feléből származó érdekes építészeti megoldásokat felmutató épület.
Tyskie Browarium 43-100 Tychy, ul. Mikolowska 5

ZYWIEC SÖRGYÁR és MÚZEUM

A híres lengyel sört Zywiecben gyártják már több mint 150 éve. A legendás sörgyár látogatható és a sörgyártás történetét bemutató múzeum is várja az idelátogatókat. Zywiec Dél-Lengyelországban található, Bielsko-Bialatól 21 km-re délre a Beszkidekben. A szlovák – lengyelhatártól (Zwardon – Skalite) 26 km-re. 

USTRON
JAN JAROCKI ÖNTÖDEI ÉS KOVÁCSIPARI MÚZEUM
43-450 Ustron, ul. Hutnicza 3
www.ustron.pl
Állandó kiállítások: az ustroni kohászat és kovácsipar története helytörténeti háttérben. Ipari skanzen kovácsműhellyel - egy Szabad kovácsolásra szolgáló, régi, falusi kovácsműhely rekonstrukciója. A földszint kerekes székkel is bejárható.

ZABRZE
A bányászati skanzen a Luiza királynő királyi bánya egy részét öleli fel, amelynek kezdetei; 1791-ig nyúlnak vissza. A bánya Fryderyka Wilhelma von Reden bányászati felügyelő kezdeményezése nyomán jött létre s az volt a feladata, hogy kőszénnel lássa el a strzybnicai kohót és a gliwicei királyi kohót, amelybe ezt a nyersanyagot az 1812-ben megnyitott Klodnicai -csatornán szállították.
A bánya kezdetben a lapos tárnákból való fejtés módszerével, 30 m. mélységből hozta fel a szenet, s így a XIX. század végére 3300 ezer tonnányi termelést tudhatott maga mögött. 1913-ban az alkalmazottak száma 6900 volt. 1868-ban befejeződött a 14 km hosszú akna építése, amely a Maria Luiza bányát összekötötte a chorzówi Król bányával.
Értékes műemlék a felvonó 1915-ből való gőzgépe.
SZÉNBÁNYÁSZATI MÚZEUM
41-800 Zabrze, ul. 3 Maja 19
www.muzeumgornictwa.pl
Állandó kiállítások: A lengyel szénbányászati technika története. A hírtovábbító eszközök története a lengyel szénbányászatban Bányamérés; A lengyel föld ásványai; A szén mint energiaforrás Skarboferm  egy. lengyel-francia széntársaság megmentett emlékei Bányászlak és bányászkonyha, lakásbelsők a XIX. és a XX. század fordulójáról; Zenél a bányász; Bányászöltözékek;  Szt. Barbara, a  bányászok  védőszentje;   Gondolat   és   tehetség.   Bányászati iskoláztatás Lengyelországban; Bányászlámpával századokon át; A csákánytól és a lapáttól a gépekig; Mese és valóság Sziléziában. Üvegfestészet.


LUIZA KIRÁLYNŐ BÁNYÁSZATI SKANZEN
a Szénbányászati Múzeum kirendeltsége
41-800 Zabrze,
www.muzeumgornictwa.pl
Állandó kiállítások: Gőzgépes felvonó gépterme és berendezett bányai  tárnabejárat,  valamint bányászati  szakasz-mentőállomás; Szénszállító eszközök a föld alatt és a felszínen; Műemlék-jellegű bányai elosztó és elektromos berendezés; 1,5 km földalatti turistaútvonal XIX. századi és mai tárnákban 35 méteres mélységig, működő bányászati gépekkel; A Siemianowice bánya felvonógépe rekonstruált objektum, a bányászati technika legértékesebb képviselője; Guibald típusú műemlék-szellőző a Párizs bányából.

BIELSKO-BIALA Vasútállomás 1890. február 25-én nyitották meg, a térség és Európa egyik legrégebbi vasútvonala mellett. A csupán hat hónap alatt megépített vasútállomást a historizmus jegyeit viseli magán. Tervezője Carl Schulz, fő látványossága pedig a pompei stílusban készült sokszínű váróterem. Cím: 43-300, Bielsko-Biała, ul. Warszawska 2.

TERVEZZE MEG ÚTVONALÁT

Ha többet szeretne megtudni, iratkozzon fel hírlevelünkre