1 HUF = 0.01 PLN

A Szent Kereszt-ereklyét őrző Święty Krzyż kolostor egykori helyére a hívek egész Lengyelországból zarándokoltak ide a történelem során.

A Łysa Górán álló bencés kolostor alapítási idejét pontosan nem ismerjük. A Jan Długosz (1415-1480) híres középkori lengyel krónikás Dzieje Polski és az ő művének alapul szolgáló Katarzynka apát Powiesi Rzeczy Istej című monográfiája szerint Bolesław Chrobry alapította 1006-ban. Maciej z Pyzdr apát (XV. század második fele) viszont a Świętokrzyski Évkönyv szélére azt a jegyzetet írta fel, hogy a kolostort 1020-ban alapították.  

A monostorban őrzik a Szent Imre herceg által ajándékozott ereklyét. 

„E szájhagyományban megőrzött alapítómonda végső soron egy középkori Szent Imre-legendára megy vissza, amely írott forrásokban, így Dlugos János műveiben a XV. században jelenik meg. Eszerint a magyar Imre herceg nagybátyjánál, Vitéz Boleszláv lengyel királynál időzik. Vadászni mennek, és egy szarvast követve följutnak a Lysa Gora hegyére. A szarvas itt eltűnik, Imre azonban fölismeri, hogy álmában már járt ezen a helyen. Megkéri nagybátyját, Boleszlávot, hogy építsen itt kolostort. Imre a mellén hordozott kétágú keresztjét is odaadja neki. Ebben Krisztus keresztfájának egy darabkája van ezüstbe foglalva, amelyet atyja a görög császártól kapott ajándékba. A király Imre kérésére csakugyan monostort alapít a hegyen.” 

(Bálint Sándor: Ünnepi Kalendárium, 1977) 

„Dlugos jól ismerte egyházmegyéjét, és külön is foglalkozott az ott fekvő Lysa Gora-i Szentkereszt kolostorral. Ezzel kapcsolatban ír István fiának, Imrének nagybátyjánál, Vitéz Boleszlávnál tett látogatásáról. Leírja, hogy Imre elzarándokolt Szent Adalbert sírjához, majd felséges rokona meghívására vadászaton vett részt. Ekkor olyan romokra bukkant, amelyek még alkalmasnak látszottak, hogy csekély újjáépítéssel emberi szállássá alakítsák ki. Imre kérésére Boleszláv kolostort alapított itt a szentkereszt tiszteletére. Ugyanis Imre a felépülő kolostornak ajándékozta azt a kettős keresztet, amely az, Úr keresztfájának nevezetes darabját őrizte ezüst foglalatban, s amelyet atyjának, István királynak a görög császár Konstantinápolyból nagy ajándékként küldött. Dlugos leírja azt is, hogy ezt az ereklyét, melyet Imre apjától kapott, a mellén hordta. Tudjuk, hogy Dlugos látta az ereklyét, alaposan megvizsgálta az eredetét igazoló feljegyzéssel együtt. Ennek tartalmát, amely a származását és az ajándékozást mondta el, részletesen rögzítette a maga számára. 

(Dávid Katalin: A kereszt mint jel és ereklye Vigilia 2003/8. sz.) 

Pray György SJ (1723–1801): Dissertatio de Sancto Emerico Duce Hungariae című művében összegyűjtött Szent Imréről szinte miden akkor ismert és hozzáférhető történeti forráskiadványt. Pray helyezte először gondos mérlegelés alapján Szent Imre születési dátumát 1007-re és részletesen írt a Lysa Gora-i kolostorba került Szent Kereszt ereklyéről. 

Szent Imre látogatása tehát semmiképpen sem tehető az 1006-os évre, esetleg egy későbbi évben járhatott erre. Imre legfiatalabb éveitől kezdve részt vett apjával az országos körutakon, tanácskozásokon és hadjáratokon. István király így készítette őt fel leendő uralkodói feladataira. A „Świętokrzyski Évkönyv” szerint Szent István barátságot kötött II. Mieszko lengyel királlyal, majd ezt követően összeadatta fiát Mieszko lányával. Imre ekkor Gnieznoba és Poznańba költözött szűz jegyesével, s szűz házasságban éltek Imre haláláig. Kielce közelében vadászva Mieszko királlyal angyali látomása volt, s ennek következében személyesen ment el Łysa Górára, s a bencés barátoknak felajánlotta a Szent Kereszt ereklyét, melyet hordott. A „Hildesheimi Évkönyv” azt írja, hogy 1031-ben Imre, István király fia meghalt egy vadászaton, ahol egy vadkan halálosan megsebesítette. Ez a feljegyzés a „Świętokrzyski Évkönyvvel” együtt teljes képet adhat arról a szerencsétlenül végződő eljegyzésről, mely Szent Imre halálával végződött a Świętokrzyski hegyekben.

Napjainkban a történészek a XII. század elejére teszik az apátság megalapítását, s azt állítják, hogy az alapító Ferdeszájú Boleszláv volt. Ezt a feltevést Boguchwał püspök leírásaira alapozzák. Megerősítik ezt azok az 1427-ből származó pregamen iratok is, melyek Boleszlávot és Wojsławot említik alapítókként. Wojsław, Sieciech rokona és Ferdeszájú Boleszláv nevelője, későbbi bejegyzésekben is említésre kerül. Ferdeszájú Boleszláv király egy román stílusú egyhajós templomot emelt, melynek napjainkra csupán egy falmaradványa maradt fenn, a jelenlegi templom északi falában. A XVII. században a román szentély lebontásakor olyan érméket találtak, melyeken „B ole slaus” felirat olvasható. Egy régi szokás szerint az épületek alapjaiba elrejtettek olyan pénzérméket, melyek éppen forgalomban voltak.

A Szent Kereszt Apátság kerengőjét 2002 óta díszíti egy magyar-lengyel kétnyelvű márvány emléktábla, a következő szöveggel: „A Lengyelország és Magyarország közötti ezeréves barátság, a közös királyok lengyel és magyar katolikus egyház, kivált a bencés apátságok kapcsolatainak emlékére, Szent Imre és a két nép barátságát megteremtő ősök tiszteletére.” A márványtábla másolata Budapesten, a Villányi úti Szent Imre-templomban található. 

Az alapítás milleniumi ünnepén, 2006-ban Erdő Péter bíboros oltárt szentelt fel Szent Imre tiszteletére.

Forrás:

Magyar Kurír 

http://www.swietykrzyz.pl/kategorie/historia  

 

Link

 

TERVEZZE MEG ÚTVONALÁT

Tervezzen egy utat
Létszám?
1
Mennyi időre?
2 nap

Ha többet szeretne megtudni, iratkozzon fel hírlevelünkre