Zielona Góra (Zöld Hegy) azt a területet foglalja el, amin a X. században egy kereskedő-kézműipari település feküdt. Ez a kisváros a Szőlősnek, Téglásnak vagy Zöldnek nevezett hegy lábánál helyezkedett el, egy patak jobb partján, a mai Podgórna, Kupiecka utcák és a Jan Matejko tér területén. Zielona Góra telepesei Németországból és Flandriából származtak. Amikor Vitéz Boleszláv király hatalmába került Szilézia, Zielona Góra a régió határán a Piastok uralma alá került. Zielona Góra 1323-ban kapott városjogot. Ma, a XXI. század második évtizedében, Zielona Góra Sulechów-val és Nowa Solaval a Lubuskiei Hármasvárost képezik.
A város neve tökéletesen tükrözi a színét. Az autópályán haladva már messziről látni a zöld hegyeket. A városban 5 park és 3 zöld terület van. A Kopernikusz utcában 800 éve nő egy impozáns tiszafa. Zielona Góraban főleg fenyőerdők vannak. Ám találkozhatunk kőrisekkel és égerfákkal, sőt még szelídgesztenye is akad. Zielona Góra a szarkák kedvenc helye, 715 pár madár él itt, ez Európa legnagyobb városi szarka csoportosulása.
A zielono górai szőlők már 1314-ben ismertek voltak. 1828-ban megnyitották az első fehér- és vörösboros pincészetet. A XIX. század második felében európai vásáron nyert díjat a zielono góraiak specialitása. A XX. század 30-as éveiben a városban már több tucat pincészet volt, a nemes ital termelése pedig elérte az évi 800.000 palackot. 1852-ben a városi tanács Zielona Góra hivatalos városi ünnepének nyilvánította a szüretet. A szüreti hagyományt a kommunista időkben szüneteltették. Az akkoriban szomorú Zielona Góra almából készített borhoz hasonló különlegességet. 1990-től őnagysága Bachus (a bor istene) folytatta uralkodását Zielona Góraban és minden ősszel megrendezik a Pazar Bor Ünnepét. A Bachusi ünnep ideje alatt Zielona Góra ünnepel, kóstol, táncol és énekel. Zielona Góra Bachus karjai közt becsületesen teljesíti bor iránti kötelezettségeit. Egy pohár sem marad üresen.
A zielono górai bor hagyományát a Szőlő Parkban és Pálmaházban lehet megismerni, melyet 1961-ben az 1818-ból való Borász Házához építettek. A Szőlő Park egy sajátos központja Zielona Góranak. Itt megpihenhetünk az intenzív városlátogatás után. A Szőlő Hegyről a régi piactér és a pincészetek gyönyörű panorámája tárul elénk. A Pálmaházban 200 fajta egzotikus növény van, köztük az Európában legnagyobb datolyapálma. A Pálmaház sok színes halnak és teknősnek is otthont ad. www.palmiarnia.zgora.pl
A pincészetet elhagyva egyenesen a régi piactérre jutunk, melyet a XIII. században alakítottak ki. A lakóházak nagy része mégis a XVIII-XIX. században épült. Egyes épületek eklektikus vagy szecessziós díszítéssel pompáznak a téren.
A régi piactéren áll a XV. századi városháza. Az eredetileg gótikus stílusú épületet a XVI. és XVII. században többször átépítették. A városháza dísze a XVI. századi tüzelő torony, barokk sisakkal a tetején és három lámpással. A városházában van Zielona Góra Városi Tanácsának székhelye, és egy hangulatos éttermet is találunk itt.
A zielona górai Fürdő torony, másnéven Éh torony a városi erőd része. A gótikus torony téglából épült, 35 méter magas és három szintje van. A torony tetején egy barokk sisak van lámpával. Az Éh torony és a Drzewny (Fás) tér 1665-1669 között a hírhedt boszorkányüldözések színhelyei voltak. Többtucat bűnösnek ítélt nőt vádoltak varázslással, hogy az ördöggel lepaktáltak. A feltételezett boszorkányok a tűz próbáját nem állták ki.
Zielona Góraban vendégeskedve mindenképpen érdemes megtekinteni a Braniborska Tornyot az 1859-60-as évekből. A torony kezdetben étterem és borozó volt kilátóterasszal, manapság viszont a Zielona Gória Egyetem csillagászati megfigyelőközpontjának szerepét tölti be.
Zielona Góra legrégebbi vallási műemléke a Szent Hedvig másodszékesegyház, melyet 1272-1294 között építettek. A későbbi korok építészei hozzátették a maguk részét a kezdeti gótikus épülethez. Ma, a vakolt templomon sejthető, hol voltak az eredeti csúcsíves ablakok. A templom belsejében megmaradtak a barokk, szenteket ábrázoló festményekkel díszített empóra, valamint a reneszánsz vasalt rácsok az Oliwa Kápolna bejáratánál. A templom modern kinézetét a klasszicista, négyszintes, teraszos és kupolás 1832-ben épült torony egészíti ki.
Az egykori protestáns gyülekezet, Krisztus Udvara, 1746-1748 között épült. 1929-ben a szentély tornya óradíszítést kapott. Ma, ez a barokk kereszt alapú épület a Czestochowai Szűz Anya Templom. A Jasna Górai mintára, ebben a templomban minden mise előtt megmutatják a Czestochowai Szűz Anya képet.
Az egykori evangélikus gyülekezet, ma evangélikus-augsburgi templom, a vallási építmények között ritkán található szecessziós stílusban.1828-ban egy félköríves ablakokkal és órával díszített tornyot építettek a templomhoz. A torony tetejét hagymakupola, terasz és egy nyolcszögletű csúcs díszíti. A templomban találjuk az 1884-es évből származó orgonát. A templom belsejében érdemes megnézni az 1755-ből való keresztelőkutat, a XVIII. századi szószéket, valamint a Mózest és Jézus Krisztust ábrázoló hatalmas méretű ablakokat. Továbbá a templomokban ritkán előforduló szabadon álló kályhákat is találunk itt.
Szép épület, a még nem elismert modernista stílusban épült Lubuski Színház épülete a Niepodległosci (Függetlenség) sugárúton. Az építményt 1931-ben építették és színházi, illetve zenei előadások színtere volt, köztük opera –és balett előadásokkal. A színház hivatalos megnyitóünnepsége 1931. április 1-én volt. A legelső darab egy opera volt, a Pillangókisasszony, melyet egy wrocławi operaénekes, Lydia Pfieffer-Clomb adott elő. A háború után, az univerzális színpadot csak színházi előadások bemutatására korlátozták. Megszüntették az orchestriont (mechanikus hangszer) is, és az eddigi 725 fős nézőtérből 340 férőhelyes lett.
Zielona Góra soknemzetűségére a régi zsidó temetőben álló emlék utal.
A város honlapja: ZIELONA GÓRA
